Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 7 (107. szám) - Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat általános vitája - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2661 KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Azzal szeretném kezdeni, hogy a szocialista frakció teljes mértékben osztja azt a célkitűzést, amit a közélet tisztasága szempontjából a miniszter úr még a mai nap első napirendje kapcsán kifejtett. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy ezt az alapelvet persze nem most fogalmazzuk meg, hanem jó néhány évvel ezelőtt került ez megfogalmazásra, jó néhány évvel ezelőtt kifejtettük azt, hogy a közélet tisztaságának a megteremtése mennyire fontos, mennyire fontos a politikusoknak a bizalom megszerzés e, megtartása, megőrzése szempontjából a közélet tisztasága. Természetesen most ez a törvényjavaslat nem a politikusokra vonatkozik, hanem olyan közszolgálatban dolgozókra, akik közpénzekkel járnak el, közpénzeket kezelnek, de a bizalom megteremtéséhez az egész közszféra bizalma is szükséges. Arról már szó volt itt a mai napi vitában, és ezt én is szeretném megerősíteni, hogy bizony nagyon szerteágazó jelenleg a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos szabályozás. Az egyik szabályozási csoport esetében, akik a nyi lvános vagyonnyilatkozati eljárást kell hogy megtegyék, és ilyenek az országgyűlési képviselők és egyéb közjogi tisztséget betöltők, mi úgy érezzük, hogy itt nem indokolt a változtatás. Többen a mai vitában is kifejtették azt, hogy megnyugtató módon, átlát hatóan teszik meg a nyilatkozatukat az ebbe a csoportba tartozók. Itt a most tárgyalt és már az általános vitában lezárásra került törvényjavaslatnál az állami vezetők vonatkozásában kerül sor egy kis kiegészítésre, de lényegét tekintve azt lehet mondani, hogy azok vonatkozásában, akiknél nyilvános vagyonnyilatkozattételre kerül sor, ott a törvényi környezet rendezett. Más a helyzet azok esetében, akik nem nyilvános vagyonnyilatkozatokat tesznek. Még 2001ben indult el ez a folyamat. Döntően a köztisztvise lőkről szóló törvénybe épült be a szabályozás, és magának a vagyonnyilatkozatoknak a kezelése pedig gyakorlatilag kormányrendeleti szinten valósult meg. E tekintetben nagyon fontos az adatvédelmi biztosnak a jelenleg hatályos törvénnyel kapcsolatos megálla pítása, amit döntően 2005ben tett. Gyakorlatilag ő azt állapította meg, és a miniszter úrnak azon megjegyzése is alátámasztja, ami arra utalt, hogy hány vagyonnyilatkozati eljárásra, vizsgálatra került sor, azt állapította meg tehát az adatvédelmi biztos úr is, hogy bizony a törvény nem érte el a célját. 2004. január 1jétől volt ugyan egy pontosítás, de lényegét tekintve a vagyonnyilatkozati rendszer nem változott meg. De mint tudjuk, nagyon nagy számú vagyonnyilatkozat tételére került sor, és ebből külön ösen nagy számú a hozzátartozói vagyonnyilatkozat, ami most megszűnne, hiszen most a kötelezett egy személyben tesz majd nyilatkozatot minden vonatkozásban. A miniszter úr említette, hogy összesen eddig 8 eljárásra került sor. 2002ben például egyetlenegy eljárás volt az után, hogy beindult a rendszer, 2003ban kettő, 2004ben kettő, és az ezt követő években volt összesen ebből következően három. A 2003ban elfogadott üvegzsebtörvény, amely szintén nagyon sok törvényt szabályozott, többek közt a vagyonnyila tkozati eljárással kapcsolatban is számos új elemet léptetett életbe, ez egy előrelépést jelentett, mára azonban megérett a helyzet egy új szabályozásra. A most tárgyalandó törvényjavaslat teljeskörűen szabályozza a nem nyilvános körbe tartozók vagyonnyila tkozatát. Egyrészt ésszerűsít, pontosít a törvény, jogkövetkezményt erősít, ahogy a miniszter úr mondta, szigorít, és átalakítja magát az eljárási rendet. Kevesebbszer kell nyilatkozatot tenni, ötévente, munkavállalás előtt és munkavállalás után, vagyis ha valakinek lejár a munkaszerződése, azt követően. Egy nagyon fontos eljárási rendet változtat meg a törvény. Ahogy már a miniszter úr is utalt rá, nem a munkaadóra bízza a mérlegelést, hogy vajon volte indokolatlan vagyonnövekedés, vagy sem, hanem vagyono sodási vizsgálatot rendel hozzá, amely egy szabályozott rendben az adóhatóság által történik. A törvény egyértelműen rögzíti azt, hogy kiknek kell ebben a körben vagyonnyilatkozatot tenni. Úgy lehet ezt nagyon röviden összefoglalni, mert a törvény ettől so kkal bonyolultabban fogalmaz, hogy mindazoknak, akik közszolgálatban vannak, dolgoznak, közpénz felett rendelkeznek, illetve azon személyeknek, akik a közélet tisztasága szempontjából jelentőséggel bíró munkakört töltenek be.
