Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP):
2636 amely arra utal, hogy az adott ügyletből a pénzüg yi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik. Mindezek mellett számolni kell azzal is, hogy a közigazgatási jogsegély mintájára a végrehajtásért felelős szerv közigazgatási hatóságot is megkereshet abban az esetben, ha pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel kapcsolatos feladatai ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból szerezhető meg, olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hat óságnál van, vagy éppen onnét szerezhető be. A törvényjavaslat nyilvánvalóvá teszi, hogy a megkeresésben meg kell jelölni az adat, az irat, más bizonyíték felhasználásának célját, valamint azt is, hogy a személyes adat beszerzésére e törvény alapján került sor. Bizottságunk, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság így természetesen arra várt választ az előterjesztő képviselőjétől, hogy a törvényjavaslat előkészítése során kértéke az adatvédelmi biztos állásfoglalását, az előterjesztett t örvényjavaslat bírjae az ombudsman egyetértését. Mivel a válasz egyértelmű volt, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság 19 egyhangú igen szavazattal támogatja a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP. DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Különböző nemzetközi és uniós felmérések alapján megállapítást nyert, hogy a közös kül- és biztonságpolitika keretében az Európai Unió Tanácsa által 2001 óta számos esetben elrendelt adm inisztratív, úgynevezett vagyonbefagyasztást a magyar jog már nem tudja maradéktalanul a hatályos jogintézmények között kezelni. Alapvető problémát jelent, hogy Magyarországon jelenleg csak büntetőeljárás keretében van lehetőség teljes körű vagyonbefagyas ztásra. Erre tekintettel egy új jogintézményt kíván a törvényjavaslat létrehozni. A büntetőeljárás keretében alkalmazott zárlat, illetve biztosítási intézkedés analógiájára építve a javaslat a bíróságra delegálja azt a hatáskört, hogy ezt a fajta adminiszt ratív zárlatot elrendelhesse. Hazai jogunk ennek révén várhatóan képessé válik az uniós kötelezettségvállalások maradéktalan végrehajtására. A befagyasztás nem jelenti a vagyon, gazdasági erőforrások és pénzügyi eszközök végleges elvonását, csupán a jogosu ltságok gyakorlási lehetőségének felfüggesztését. Mindaddig, amíg az illető személy, szervezet szerepel a vonatkozó közösségi aktusban található listán, a tulajdonhoz való alkotmányos joga jelentős mértékben korlátozódik. Mint minden alapjogot korlátozó jo gszabály elfogadásakor, kettős mércét kell az elénk tárt javaslat elé állítanunk: egyrészt a szükségesség, másrészt az arányosság mércéjét. 2001. szeptember 11e óta a terrorizmus, illetve a demokratikus alapértékekkel összeegyeztethetetlen politikai tevék enység megakadályozását célzó nemzetközi és nemzeti intézkedések szükségességét senki sem kérdőjelezi meg. A terrorizmus sajnos, nem áll meg a határoknál, ezért mi sem tehetjük. (17.30) Nemzetközi összefogásra és hatékony ellenlépésekre van szükség. A haté konyság azonban nem vezethet jogtalansághoz, ezért nem tekinthetünk el a javaslat céljainak és rendelkezéseinek arányossági vizsgálatától sem. Az arányosság meglétének tanulmányozása több kérdést is felvet. Vizsgálnunk kell, hogy pontosan mire is vonatkozi k az intézkedés, illetőleg azt, hogy milyen
