Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
2618 érdemleges hatása a közlekedés biztonságára nem lesz, csak több milliárd forintot beszednek az emberektől. De nem is hiszem, hogy más lenne a céljuk. Semmi illúzióm nincs afelől, hogy ennek az egész hangzatos bevezetésne k, ami az általános indoklás elején szerepel, más eszmei mondanivalója lenne, mint az, hogy megint egy csomó pénzt hogy lehet az elszegényedő, egyre súlyosabb szociális válságban élő emberek zsebéből kihúzni, még akkor is, ha autóval közlekednek, mert ninc s mindenkinek 30 milliós autója, és egy 5 milliós vagy egy 500 ezer forintos autót is ugyanúgy fognak büntetni. Ebben sincs differenciálás, de hát ebben nem is lehet. Úgyhogy ez a törvény úgy rossz, ahogy van. Nem is volna szabad beterjeszteni, és szerinte m ha odakerülünk - remélem, nemsokára , az első dolgunk az kell legyen, hogyha mégis áterőltetik ezt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , azonnal visszavonjuk. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiba n.) ELNÖK (Harrach Péter) : V. Németh Zsolt képviselő úré a szó. V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Engem a törvényjavaslat 15. §ának egy rövidke passzusa késztetett felszólalásra. A javaslat a k özútkezelői fogalomkört kiegészíti a következő résszel: külön jogszabály szerint versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy Kóka miniszter úr hattyúdalaként egy nagy múltú szervezetet kiszervezne az állami t evékenységből, utat nyit a privatizáció felé. Több száz éves szervezetről vagy tevékenységről van szó, hiszen a Mária Terézia korabeli útkaparókból, útőrökből, majd később útmesterségekből alakult ki a mai üzemmérnökségi szervezet. De hogy hogyan jutottunk el eddig, arról is engedjenek meg néhány szót szólnom. Ha a rendszerváltozásig visszanyúlunk, akkor elmondhatjuk azt, hogy az egymást váltó bal- és jobboldali kormányok egy kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó, a szakmája iránt elkötelezett szakmai gárdá t örökítettek egymásra. (16.10) Aztán a miniszterváltáskor az egyik fele elment mindig a párnás ajtók fölé, a másik elment az alagsorba, azonban ez a két garnitúra egyenlő kvalitású volt. Ezt a közmegegyezést szü ntette meg a miniszter úr érkezésével, és az ágazat specifikumait legkevésbé sem ismerő, szakma iránt nemhogy alázatot, de tiszteletet sem viselő, azt nem ismerő, amúgy elenderes emberekkel tömte tele minisztériumát. Ezért mára az a helyzet alakult ki, hog y kiszámíthatatlanságban vergődő, elbizonytalanodott, dilettánsok által cérnán rángatott közúti szakmával kell szembesülnünk. Ezért nem látunk a szakma részéről hangos nemet. Miért kellene nemet mondani? Először is azért, mert ez az előterjesztés koncepció tlan. Maga a minisztérium is háromnégy évvel ezelőtt még egy egységes közúti szakágazat megteremtésén fáradozott, miszerint a NA Rt.t, az UKIGet, illetve a többi közútkezelő szervezetet egy szervezeti egységbe tömörítse. Nem tekintette át az elmúlt évi ÁSZvizsgálat eredménye utáni helyzetet, miszerint a Magyar Közút Kht. irányítási szintje túltagolt, magas a vezetői létszám, hogy idézzek ebből a vizsgálatból. Aztán a koncepciótlanságot mutatja az is, hogy ezekben a napokban régiónként egyegy finiserrel látják el ezeket a szervezeteket, érthetetlen. Tehát miközben elindítják a privatizációt, aközben egy teljesen más irányú fejlesztést hajtanak végre. Nincs privatizációs kényszer; azért nem, mert egy olyan országban élünk, ahol az állami tulajdon mértéke jóval kisebb, mint a mintául szolgáló más nyugateurópai államokban, s azért is, mert a közútkezelés - szinte két kivétellel - a Magyarországon folytatott gyakorlathoz hasonló egész Európában. Én legalábbis két kivételt ismerek, a szlovént és az egyesült k irályságbelit. Ausztriában megpróbálkoztak vele a '80as években, vissza is csinálták. Van persze egy liberális sztereotípia, ez így hangzik, mintha axióma lenne már: az állam nem jó
