Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VÍGH ILONA (Fidesz):
2582 nyomorúság jelen van az életükben. A különböző rétegek - a nyugdíjasok, a fogyatékossággal élők, a hajléktalanok, a romák, a tartósan munkanélküliek - egyre szélesebb körben tapasztalják meg, hogy mit jelent a meleg étel hiánya, a pénzszűke miatt. A kormány szemmel láthatólag nem kíméli a legelesettebb, legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat. Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosí tás elbizonytalanítja mindazokat, akik egy kiszámítható nyugdíjrendszer keretében pontosan tudni szeretnék, hogy mikor és milyen feltételek mellett készülhetnek időskoruk kiegyensúlyozott és harmonikus eltöltésére. A fenti indokaink alapján, tisztelt Orszá ggyűlés, a FideszMagyar Polgári Szövetség a benyújtott törvényjavaslatot nem támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Vígh Ilona képviselő asszonynak, Fidesz. VÍGH ILONA (Fides z) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását elsődlegesen az egyes, 2009. évtől alkalmazandó szabályok korrekciója és az Alkotmánybíróságnak a 2007. évi 37. számú határozata indokolja. Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú tény, és a parlamenti törvényalkotás anomáliáit tükrözi, hogy a 2006ban történt módosítást újabb követi a 2007es esztendőben. Úgy tűnik, minden évben szükséges módosítani a törvényt, nem lehet mondani, hogy időtállóak a törvényeink. A változtatások, a javaslatok elsődleges célja az, hogy a társadalombiztosítási kiadások csökkenjenek, szól az előterjesztés indokolásában, s ezen a tranzakción, ahogyan Béki képviselőtársunk jelezte, hogy ez a 120 milliárd nem 120 milliárd, hanem 30 milliárd, de a törvényelőterjesztés indokolásában 120 milliárd forint szerepel, tehát mindösszesen ezt az összeget szeretné megtakarítani a kormány. Abban reménykedem a képviselőtársaimmal együtt, hogy a kormánynak erre nem lesz módja. Azt gondolom, hogy az őszödi beszéd árát, a hozzá nem értést, a dilettantizmust, a hazugságot most a nyugdíjba vonulókon akarja behozni a kormány. A korábbi osztogatás terheit most már az idősekre is rakja a kormány, a nyugdíjasokat, illetve a jövő nyugdíjasait sem kíméli. Javasolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a tervben lévő 140 milliárdos kormánynegyed árát fizessék be a Nyugdíjbiztosítási Alapba, és akkor nem kell sort keríteni arra, hogy több százezer nyugdíjas ilyen helyzetbe kerüljön. Tisztelt Képviselőtársaim! Arról kevés szó esett most a parlamenti vitában, hogy miért is van szükség előrehozott nyugdíjra. Valamennyien tudjuk, hogy a munkáltatók alig várják, hogy a dolgozók elérjék a szükséges kort, illetve a szolgálati időt , és máris elbocsátják őket. Valamennyien tudjuk, hogy az elmúlt esztendőben a 800 ezres közalkalmazotti létszám 65 ezerrel csökkent. Ugye, a kommunikációban az jelent meg, hogy az elbocsátott dolgozók nagy része a nyugdíjba vonulást választotta, és nem tu djuk, hogy a többiekkel valójában mi van, átképzésen vesznek részt, vagy mi történt velük. A vállalkozók esetében a csődhelyzet elől menekülnek a nyugdíjba, és az is jellemző, hogy a vállalkozóink a gazdasági paraméterek miatt főképp a minimálbér után fize tik a járulékokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor hozzányúlunk a nyugdíjrendszerhez, azt gondolnám, hogy komplex vizsgálatra lenne szükség. Ismert, hogy főképpen a demográfiai válság miatt - már ma is alig tartható a nyugdíjrendszer. A költségvetés köz el 500 milliárd forinttal egészíti ki a Nyugdíjbiztosítási Alapot. Nem gondolom, hogy az a jó gazdaságpolitika, amely csak a nyugdíjrendszerek átalakítására koncentrál. Ha nem javulnak, tisztelt képviselőtársaim, ebben az országban a születési arányok - h isz az előrejelzések szerint 2050re a tízmilliós népesség 7,5 millióra csökken , tudjuk, hogy ez súlyos gazdasági problémákhoz vezet, és ma ott tartunk, hogy minden esztendőben egy Gyula nagyságú településsel, 37 ezer fővel vagyunk kevesebben.
