Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
2538 pártokat, hogy a rendszerváltáskor felállí tott kereteket ne romboljuk szét. Bízunk abban, hogy az emberek átlátnak a szitán, és nem hagyják, hogy szavazóbábuként kezeljék őket. Mi, liberálisok továbbra is nagykorúként kezeljük az embereket. Mi azt gondoljuk, hogy az a párt, amelyik komolytalan jav aslatokat terjeszt az emberek elé, lenézi a választóit. Ezért nem támogatjuk a populista népszavazás 2008 nevű intézményt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Soltész Miklós: Figyeltük, hogy ki tapsolt.) (9.30) ELNÖK (dr. Áder János) : Egy lelkes tapsoló volt, valóban. Az a kérdés, hogy a kormány nevében kíváne valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván szólni senki sem. Akkor a következő napirend előtti felszólalásra kerül sor. Semjén Zsolt frakcióvezető úr, a KDNP részéről, kíván napirend előtti felszólalást mondani. DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezen a héten lesz tíz esztendeje annak, hogy Apor Vilmos püspököt, a magyar kereszténység vértanúját boldoggá avatta II. János Pál pápa. Báró Apor Vilmos Segesváron született 1892ben, egyazon évben Mindszenty József hercegprímással. E két főpap a magyar glóbusz két ellentétes pólusáról érkezett: Mindszenty ősei Vas megyei szegényparasztok voltak, Apor Vilmoséi erdélyi aris ztokraták. Ám életútjuk egyazon irányba vitt. Az ősi székely eredetű Apor családot az erdélyi nemesség sajátosságai jellemezték századokon át: mély hazaszeretet, puritán életvitel, erős kötelességtudat. A szülői háttér és a jezs uita gimnáziumi nevelés felébresztette papi hivatását. Apor Vilmos Innsbruckban szerzett teológiai doktorátust, 23 évesen szentelték pappá. Az első világháborúban kórházvonaton teljesített lelkészi szolgálatot, majd az 1918as összeomlás idején Gyula város plébánosa lett. Huszonhat éves volt ekkor, és huszonhárom évet szolgált Gyulán. Az Innsbruckban tanultak, személyes életpéldája, állhatatos szorgalma révén virágzó lelkiséget teremtett Apor plébános úr. Amikor 1941ben a győri egyházmegye élére állította Róma, akkor a gyulai lelkipásztori munka folytatására kapott küldetést, de már nem plébániai, hanem egyházmegyei léptékben. Ars poeticáját a legtömörebben annak a máltai lovagrendnek a jelmondatával összegezhetjük, amelynek mélységesen elkötelezett tagja v olt: “A hit védelme és a szegények szolgálata.” Ezt a lelkiséget élte meg egész szolgálata során: a szenvedők és ínségesek segítése, a gyermekek jó példával nevelése, az iskolaügy felkarolása. A történelem azonban mind többet követelt. 1941ben a fiatal, m indössze 49 éves püspöknek ki kellett lépnie az új hivatalával szükségképpen együtt járó politikai síkra is. A közéletet mindig is figyelemmel kísérte, és markánsan képviselte a keresztényszociális tanítást. Apor Vilmos győri püspökként - Prohászka Ottokár hoz hasonlóan - szorgalmazta a földosztást, a nagybirtokrendszer átalakítását, beleértve az egyházi nagybirtokot is. Támadták is érte azok, akik nem értették meg az idők szavát. Máig ható érdemei vannak a magyar kereszténydemokrácia politikai kereteinek me gteremtésében. 1943 nyarán ő adott otthont a katolikus szociális mozgalmak vezetői és a politikai élet képviselői közötti nagy találkozónak, amelynek eredményeképpen megalakult a katolikus szociális népmozgalom. Ennek lelki vezetését, egyházi képviseletét vállalta Apor Vilmos. A mozgalom kezdettől fogva a háború utáni szükséges, nagy társadalmi átalakulás elvi és gyakorlati programjának kidolgozásával foglalkozott. Mire ez a munka elkészült, hazánk már hitleri megszállás alatt állt.
