Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2536 adórendszernek, az egykulcsos adózásnak a bevezetése volt. Erről a dologról évek óta vitatkoznak a politikai pártok, a parlamenti frakciók Magyarországon, nagyjából ugyanazzal az érvrendszerrel. Ennek az érvrendszernek a baloldalon a lényege az, hogy az adórendszert, annak a belső struktúráját, illetve a központosításnak, a jövedelemcentralizációnak a mértékét nem lehet különválasztani a költségvetés kiadási oldalától. Nem kellően alapos összehasonlítás az, frakcióvezető úr, hogy egyes európai uniós tagállamok adóbevételeit, az adózás struktúráját összehasonlítjuk a magyarral, a kiadási oldalát a költségvetésnek nem. A sz lovák adórendszert akkor lehet összehasonlítani a magyarral, ha mondjuk, a szlovák szociális ellátórendszert, a szlovák egészségügyet, a szlovák munkanélküliellátást, a szlovák oktatási rendszert is összehasonlítjuk a magyarral, és ugyanez az összehasonlí tás minden tagállam és tagállam viszonyában elvégezhető, de nem lehet csak az egyikkel foglalkozni. Az is ugyanilyen hiba volna persze, hogyha csak a kiadási oldalról beszélnénk a bevételi oldal nélkül. A versenyképesség, az országnak a fejlődése, de a mag yar kis- és középvállalkozások léte és jóléte mindettől egyetemlegesen függ, és nem az egyes adónemek mértékétől és nem attól, hogy egy kulcs vane vagy több. Vannak természetesen előnyei, elsősorban adóadminisztrációbeli előnyei egy egykulcsos adórendszer nek, de amikor erről beszélünk, azt érdemes megnézni, hogy a mai helyzethez képest, ami ma Magyarországon van, egy egykulcsos adó társasági adóban, személyi jövedelemadóban kiknek adna, és kiktől venne el. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Például társasági adóba n a normál kulcs mellett, ami Európában még így is az egyik legalacsonyabb, éppen a kis- és középvállalkozások számára van egy példátlan 10 százalékos, borzasztóan alacsony kulcs megállapítva, nagyon helyesen, ebben nyilván nincsen köztünk vita. Hogyha egy kulcsos adórendszert akarunk, akkor vagy ezt kell fölemelni a normál szintre, éppen a kis- és középvállalkozások járnak rosszul; vagy a nagyon nagy adóbevételt fizető nagy cégeknek az adóterhelését kell csökkenteni a 10 százalékos mértékre, annak viszont b orzasztó hatása lenne nyilván a kiadási oldalon, hiszen a kiadásokat is vissza kellene fogni. Szóval, például társasági adóban egy egykulcsos rendszernek a bevezetése éppen azokat hozná nehezebb helyzetbe, akiket ön a felszólalásában megemlített kedvezmény ezett célcsoportként. De hasonló a helyzet a személyi jövedelemadóban is. Egy egykulcsos személyi jövedelemadó minden kedvezménynek a megszüntetésével és a fölső kulcsnak a megszüntetésével tulajdonképpen - ugye, azokban az országokban, amelyeket ön példak ént fölhozott, 20 százalék körüli egykulcsos személyi jövedelemadó van - kiknek adna? Nem a szegényebbeknek és nem a középosztálynak adna, frakcióvezető úr, hanem a legmagasabb jövedelemmel rendelkezőknek adna. Azt gondoljuk, hogy baloldali alapon legalább is nem lehet azt fölvállalni, hogy nagyon nagy adótehercsökkentést, nagyon nagy könnyítést alkalmazunk éppen a legtehetősebbek, a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők esetében, és amit ők nem fizetnek be, azt ráadásul a szegényektől és a középosztálytól ke ll támogatáscsökkentésben, állami szolgáltatások színvonalának a visszafogásában megtakarítani ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlya egyébként tartható legyen, ne legyen ebből probléma. Ezek a viták értelmes viták, és jó, hogy vannak ilyen viták. Az áfa te kintetében most már nem nagyon lehet köztünk véleménykülönbség, hiszen a 20 százalék lényegében egy kulcsként működik nagyon szűk kedvezményekkel. De azt szeretném csak még egyszer kérni, hogy amikor ezeket a vitákat folytatjuk, és nyilván ennél időben is bővebb keretben, mint ez a kétszer öt perc, akkor a kiadásokat és a bevételeket is hasonlítsuk össze a versenytársainkkal, illetve az egységesítésnek, az esetleges egykulcsosításnak a társadalmi következményeit, a gazdasági következményeit is. Azoknak az o rszágoknak ugyanis, amelyek bevezették az egykulcsos adót, bármelyiket, bármelyik adónemben, egyáltalán nem csak ez a tétel, vagy nem biztos, hogy ez a tétel járult hozzá a versenyképességük javulásához, sokkal bonyolultabb, sokkal összetettebb folyamatok ezek. Tekintsük át! Jövő év tavasza arról fog szólni az Országgyűlésben, hogy a 2009es, az adórendszer egészét érintő átalakításnak, átfogó reformnak a részleteiről vitatkozzunk, ott bőven lesz idő az ilyen típusú érvek részletesebb kifejtésére.
