Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat együttes általános vitájá... - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ):
2405 amit Gulyás képviselő úr mondott, hogy az orvosok között ma már több a férfi, mint a nő, csak meg kell nézni, hogy mely területeken dolgozhatnak a nők, és melyeken a férfiak. Azokon a területeken, ahol köztudomásúan jók a keresetek, ott férfiak vannak egyébként 90 százalékos többségben, ahol meg alacsonyak a keresetek, ott pedig nők. Ug yanez vonatkozik a pedagóguspályára mint egészre. Tehát nem arról van szó, hogy a nők benyomultak, és nem hagynak létezni férfi tanárokat, hanem arról van szó, hogy sajnos ma a pedagógusi pálya presztízse nem olyan, amire férfiak nagy számban jelentkeznéne k, és ez most már évtizedek óta így van. Tehát erről a jelenségről nem szabad megfeledkezni. Nem a nők a hibásak azért, hogy az alacsony presztízsű szakmákba kényszerítik őket, hanem a társadalom a hibás ezért, többek között ezen is változtatna az, ha a nő ket beengednék olyan pozíciókba is, amelyeknek nagy a társadalmi presztízsük, mert akkor, mondjuk, kevesebben lennének a pedagógusi területeken, és tessék, szabad a pálya a férfiaknak, ha akarják. Nem arról van szó, hogy őket onnan bárki kizárná, hanem hog y nem mennek oda. Nem mondható ez el persze a képviselőnőknek jelentkezőkről, és akkor itt áttérnék egy másik kérdésre. Most akkor egy kicsit zavarban vagyok itt azokkal az érvekkel kapcsolatban - sajnálom, hogy elment már Frankné Kovács Szilvia, az MSZP k épviselője, mert részben neki is válasz lenne, bár nyilván a részletes vitában hosszabban kitérek majd erre is , hogy a nők emberi jogi érdekeit helyezzüke előtérbe, vagy a pártok érdekeit. Hogy őszinte legyek és egészen kereken megmondjam, engem nem érd ekel, hogy a pártoknak mi az érdekük, egyszerűen nem érdekel. Azt gondolom, hogy a halálbüntetés eltörlésénél és egyéb demokratikus intézményeknél nem kérdeztük azt, hogy most a pártoknak mi az érdeke. Azt gondolom, hogy a nők esélyegyenlőségének biztosítá sakor sem érdekel engem személy szerint, hogy mi a pártok érdeke, a pártok oldják meg. Egyébként pedig meg is tudják oldani. Az MSZP nőtagozatának a vezetője, a Fidesz alelnöke, aki szintén a Fidesz nőtagozatának a vezetője, azt mondja - és én az SZDSZből ezt szintén megerősíthetem , hogy tucatjával vannak olyan politizáló nők már most ezekben a pártokban - a KDNP belső viszonyait nem ismerem, nem is tisztem , akik legalább olyan alkalmasak parlamenti képviselőnek, mint az itt ülő képviselők nagy többség e. Ezenkívül természetesen a kvótának mindenhol, minden országban az is a célja, hogy a pártok nézzenek körül, hogy hol vannak olyan alkalmas és tehetséges nők, akár a saját soraikban, akár a szimpatizánsaik között, akiket eddig ők nem vettek észre, és akk or meg van oldva az, hogy szakpolitikusként kit alkalmazzanak. Egyszerűen nem igazi probléma az, hogy nincs elég nő; ha igaz, akkor azt gondolom, hogy az a párt valamit elrontott az eddigi politizálásában. Az pedig valóban nagyon fontos, hogy sértie ez a pártok jelöltállítási szabadságát. A pártok jelöltállítási szabadságát lehet, hogy sérti bizonyos mértékben, de ez nem baj, hiszen itt pártokról van szó, és az alkotmány a nőknek és a férfiaknak biztosít azonos jogokat, nem a pártoknak biztosít azonos jogo kat ezekkel a személyekkel szemben, vagy a nőkkel és a férfiakkal szemben. Ha úgy hangzott volna az érvelés, hogy a férfiak választhatóságát sérti, az pedig azért nem igaz, mert egy 5050 százalékos kvóta mindkét nemnek ugyanolyan esélyeket biztosít. (Dr. Salamon László: Ezt nem is mondtam.) Tudom, hogy képviselő úr nem mondta, azért mondom, hogy sokan mondják viszont, és itt az általános vitában vagyunk, én azoknak válaszolok most ezzel, akik ezt felhozzák érvként. Egyébként a választás teljes szabadságát - idézőjelben mondom ezeket - ”sérti” szerintem az, hogy területi képviselőket választunk az Országgyűlésbe, 176 egyéni képviselőt, hiszen ők meghatározott körzetekből kerülnek ide. “Sérti” a szabad versenyt a választásban és a választhatóságot az, hogy li stát mint olyat, ami itt 210 képviselői helyet biztosít, csak pártok állíthatnak, hiszen ahhoz párttá kell válni, párttá vagy szervezetté kell válni; aki kívül marad ezeken a szervezeteken, annak esélye sincs, hogy erre a 210 helyre bekerüljön. Tehát nagyo n sok minden más is van, ami a teljesen szabad választhatóságot sérti, de ez más országokban is így van.
