Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat együttes általános vitájá... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ):
2393 S ha arról van szó - ez m egint olyan érv , hogy mi lesz akkor, ha ezt más, egyébként diszkriminált kisebbségek is kérik majd - szociológiai értelemben vett kisebbségek , az nem válasz erre, hogy azért ne biztosítsunk egy kisebbségnek megfelelő emberi jogokat, mert akkor más kise bbségek, akiknek most szintén nincs, majd szintén fognak kérni. Azt gondolom, ezt felelősséggel semmiképpen nem lehet mondanunk. De még egyszer hangsúlyozom, az, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező, ambiciózus, megfelelően képzett, egyébként alkalmas , értelmes és tehetséges nők vagy ilyen emberek nem kerülnek döntéshozó pozíciókba, csak a nőkkel kapcsolatban igazolható. Semmilyen más csoporttal kapcsolatban nem igazolható. Pettkó képviselő úrnak részben már válaszoltam azzal, amit elmondtam. Másrészt szeretném elmesélni neki, mert ő valószínűleg nem tud róla, hogy az MDF volt az egyetlen olyan párt, amely nem vett részt azon az ötpárti egyeztetésen, amely megelőzte a kvótajavaslatunk benyújtását. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Salamo n Lászlóé a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Abban teljesen egyetértünk - a beszédemben is szóltam erről , hogy a nők messze nem töltenek be olyan szerepet a közéletben, a politikában, mint ami üdvös, kívánatos és szerencsés lenne. Azt ne tessék mondani, a mit az előbb mondott, mert ebben köztünk nincs vita. A kvótarendszerrel szemben is fenntartásokat hangsúlyoztam, de a módosító javaslatom már a kvótarendszerhez illeszkedik. A másik dolog, amit az elhangzottak okán szeretnék megjegyezni, hogy az egyenjogús ág és az esélyegyenlőség két különböző dolog. Az egyenjogúság hiánya alkotmányellenes, az egyenjogúság hiánya a negatív diszkrimináció, és az nem áll fenn. Az akkor állna fenn, ha jogszabályi előírások sújtanának hátrányokkal nemi hovatartozásuk miatt embe reket. De ugyanez a helyzet a kisebbség tekintetében is. Ilyen értelmű alkotmányossági fogyatékosságról nem lehet beszélni. Az esélyegyenlőség hiánya rossz dolog, de az alkotmány nem azonosítja ezt a jogegyenlőség hiányával, mert az egyenjogúság és a jogeg yenlőség ugyanaz; egyenjogúság, azaz jogegyenlőség. S még egyszer: ezek hiánya akkor valósul meg, ha emberi méltóságot sértő megkülönböztetésre kerül sor. Ezek nem állnak senki tekintetében, mert ha állnának, akkor Magyarország nem lenne jogállam, és akkor ez nem lenne egy alkotmányos ország, nem tartozna bele az alkotmányos államok klubjába a világon. Abban pedig, hogy a női nem esélyegyenlősége érdekében van tennivalónk, nincs vita köztünk, de nekem nem is ezzel van a bajom. Sőt, ezzel egyáltalán nincs ba jom. Elmondtam, és a javaslatom világossá teszi, hogy mit kívánunk megvalósítani. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Sándor Kláráé a szó. DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban nem azonos az esélyegyenlőség és az egyenjogúság, éppen ez a probléma, hiszen papíron az alkotmány, az egyenlő bánásmód törvény és a munka törvénykönyve, tehát elszórva több törvény is rögzíti a nemek egyenjogúságát. Éppen az a probléma, hogy a papíron létező egyenjogúság a tényleges világban, az életben nem érvén yesül. S az alkotmánynak a többször idézett része bizony arra ad felhatalmazást a jogalkotónak, hogy ha azt tapasztalja és azt ismeri fel, hogy az egyenjogúság ellenére még sincs egyenjogúság, és nem érvényesülnek azonos módon a jogok, csak papíron létezne k azonos módon, akkor teszi lehetővé a 70/A. § (3) bekezdése, hogy megfelelő támogató jogi intézkedéseket hozzon a jogalkotó annak érdekében, hogy ne csak a jogi egyenlőség, hanem az esélyegyenlőség is megvalósuljon. Éppen ez a lényege ennek a bekezdésnek.
