Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOLNÁR BÉLA (KDNP):
2346 kellene elszenvednie az országnak, mint a jelenlegi helyzetben, amikor megszorítás megszorítást hoz, és utána a kényszer viszont ugyanazokat a pénzeket elviszi. Nincs a vízügyi tárcának forrásnövelő érdekeltsége, holott jó lenne, ha érdekeltsége lenne, hiszen ez esetben az öntözést is sokka l jobban lehetne támogatni, hisz látjuk, hogy az ország közepe lassanként elsivatagosodik, több képviselőnk, aki ott él, onnan jön, pártállástól függetlenül, ezt napról napra felveti, problémaként említi, de nem igazán látjuk, hogy buzgó bólogatáson kívül bármi más is történne, hiszen ez a törvény is éppen ez ellen szól. Nézzünk egy másik törvénymódosítást, a 15. §t, a fogyasztóvédelemről szóló törvényt. A fogyasztóvédelem sokáig mostohagyereke volt a szocialistaszabad demokrata kormánynak. Ígértek létszá memelést, ugyanakkor létszámcsökkentés következett be. Ismét ígértek, ismét nem következett be létszámemelés a fogyasztóvédelemben. De jelen pillanatban úgy néz ki, hogy immáron tényleg komolyan veszi a tisztelt Ház, van fogyasztóvédelmi eseti bizottság is , illetve úgy tűnik, hogy a törvénymódosítások is rendre megszületnek. Most azonban egy olyan törvénymódosítást tartunk a kezünkben, amely kifejezetten ez ellen az új hullám ellen szól, az ellen, hogy végrevalahára vegyük komolyan a fogyasztóvédelmet. Mié rt is érezzük mi ezt? A jelen törvénymódosítás azt mondja ki, hogy a jövőben nem a hatóság, hanem a központi költségvetés bevételét képezik a költségvetési törvény szerint a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott és befolyt bírságok. Jelen esetben a fogy asztóvédelemre meglehetősen sok pénz kell, hiszen folyamatosan átalakítjuk; a megyei fogyasztóvédelmet átalakítottuk most már regionális fogyasztóvédelemmé. Láthatjuk, hogy felálltak ugyan különböző szervezetek, de ezek működéséhez pénz kellene, pénz lenne szükséges, és ebben az esetben betesszük a nagykalapba. Kétségtelen, vannak kivételek, nem túl sok. A dohánytermékek 50 százaléka, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök 20 százaléka, a műsorszolgáltatás és a tankönyvkiadásnál kirótt bírságok nem teljes egésze megy be a központi költségvetésbe, de azt gondolom, hogy az a kényszer, hogy a nagy hiányt mindenáron tüntessük el, a fogyasztóvédelemre fordított elmúlt fél év, egy év energiáit, amit a Ház ráfordított, amit a civil szervezetek ráfordítottak, amit az a nagyon soksok ember ráfordított, akik a különböző szervezeteknél tényleg a legnagyobb energiával, a legnagyobb jóindulattal próbálják a fogyasztóvédelmünket javítani, egy kicsit úgy érzem, ezeknek a munkáját húzza át, veszi semmibe, hogy innentől be megy a központi költségvetésbe, a nagykalapba. (14.30) Nem véletlen, hogy a parlagfűirtásnál is olyan problémák vannak, hogy rettenetesen sokat beszélünk róla, tárcaközi bizottság is van, óriási izzadságok vannak, de mivel minden bírság bemegy a nagykalapb a, és nem kerül vissza a védelembe, igazából évek óta a nagy szavakon kívül valódi előrelépés a parlagfű ügyében sem történt. Azt látom, hogy ezt eredményezi majd a jelenlegi törvény is, a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása, és azt gondolnám, hog y erősen át kéne ezt gondolni, mert még ez olyan eredményeket is hoz, amelyek egyébként a kormányzati célok megvalósításával is szembe fognak menni. Ugyanígy az élelmiszerekről szóló törvénynél is ugyanez található: bekerül a nagykalapba, holott azt gondol nám, hogy az élelmiszerek fogyasztóvédelme az elmúlt hónapok, elmúlt fél év, egy év történései alapján prioritást kellene hogy élvezzen. Kérném tisztelettel a kormány képviselőit, hogy gondolják át, hogy ez a “mindent a nagykalapba söprünk” című próbálkozá s valójában lehet, hogy egyik oldalon a kormányzat hiányát csökkenti, a másik oldalon viszont az életet fogja ellehetetleníteni, sokkal nehezebb helyzetbe hozni, többe fog kerülni az ilyen jellegű módosítás, mit amibe most kerül a kormányzat hiánya. A hull adékgazdálkodásról szóló törvénynél is azért hasonló problémákat lehet látni. Azt gondolom, az, hogy meghatározzuk, hogy a hulladéknak mely része hova kerüljön, tehát hogy mennyire csökkenjen le a biológiai résztartalma a hulladékoknak, ez egy kicsit túlsá gosan is általános, túlságosan is lassan haladunk ebben előre. Ha megnézzük a környezetvédelmi célokat, a környezetvédelmi tendenciákat, akkor az eddigieknél sokkal erőteljesebben kéne arra figyelnünk,
