Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz):
2332 várható élettartam a világon a legmagasabbá vált, ami nem magyarázható táplálkozási, egészségügyi vagy akár prevenci ós, megelőzési okokkal. (13.20) Ugyanezen idő alatt - miért hoztam Angliát? , ugyanezen idő alatt Angliában jelentősen nőttek a társadalmon belüli jövedelemkülönbségek, miközben Japánnal összehasonlítva a gazdaság nagyjából egyformán növekedett, a jövedel emkülönbségek azonban drámaian megnövekedtek, és a várható élettartam tekintetében a viszonylag rosszabb helyzetű országok közé került. Hogy egy harmadik országot idehozzak példaként, álljon itt példaként Svédország is, ahol mind a mai napig nagyon alacson yak a jövedelembeli különbségek, ezért aztán a segédmunkások várható életkora is magasabbá vált, mint az angol legfelső szociális rétegé. Az egyenlőtlenség tehát nem csupán rosszabb egészségi állapottal jár, hanem számos más egyéb tünete is van. Melyek azo k a fontos társadalmi tünetek, amelyek a szociális távolsággal együtt növekszenek? Először is megnövekszik a munkanélküliség - ezt látjuk Magyarországon is , megnövekszik a bűnözési arány. A munkaképtelenség magasabb arányával, az alacsony súlyú újszülött ek magasabb arányával, a felsőfokú végzettek alacsonyabb arányával, és az oktatásra fordított alacsonyabb összegekkel, mindezekkel jellemezhető tehát nemcsak a magyar helyzet, hanem mindazon országok helyzete, ahol ugyan nő akár a GDP, azonban ennek az elo sztási folyamatát nem jól szabályozzák a kormányzó erők, és a társadalmi különbségek mindeközben nőnek. Hogy kicsit elszakadjunk a külföldi példáktól, hadd idézzem ide Juhász Pál magyar kutató eredményeit, aki 1960tól vizsgálta Csengersimán a társadalmi f olyamatokat, és ebben a faluban végigkövette a falu lakosságának lelkiállapotváltozásait. Azért érdekes az 1960 környéki időszak, mert hiszen ekkor zajlott le a faluban az erőszakos téeszesítés. A téeszesítés előtt a faluban nem volt depressziós beteg, eg y sem. Két évvel azután, hogy a falu lakosait bekényszerítették a termelőszövetkezetekbe, közel 30 százalék - a lakosság 30 százaléka - neurotikussá vált, és ennek egyik jelentős összetevője a depressziós tünetegyüttes volt. Ez az arány a további években - tehát már a téeszesítés lezajlása után - tovább növekedett, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezet egyébként anyagilag eredményessé vált, a lakosság életszínvonala, legalábbis ennek külső jellemzői javultak, gazdag kerítések jelentek meg, megjelentek a z első fürdőszobás házak. Juhász Pál kutató azt a folyamatot írta le, hogy ha egyszer megjelenik a depresszió, a depressziós tünetegyüttes, akkor az az életszínvonallal önmagában már nem gyógyítható, hiszen megjelentek azok a különbségek, amelyek a társada lmat jellemzik. A Juhász Pál által vizsgált helyen egyébként a neurózis fő okaként a kutatók az autonóm életforma feladásával, a szabad emberként korábban éjjelnappal, de a maga uraként dolgozó parasztok bérmunkássá válásával magyarázták. Miért hozom itt elő a depressziót? A depresszió a XXI. század első évtizedeinek valószínűleg legfontosabb népegészségügyi problémája lesz. Nem véletlenül tartották 1999ben Londonban a Royal Society of Medicine, a WHO és az egészségpénztárak nemzetközi szervezete konferen ciáját, amelynek a címe is egyébként magyarra lefordítva: “A depresszió mint szociális és társadalmi időzített bomba”. A tudósok ezen a konferencián arra hívták fel a figyelmet, hogy a szociális feszültségek kezelhetetlen problémát fognak jelenteni a társa dalmaknak. Nos, sajnos lassan már Magyarországon is idáig jutottunk. Képviselőtársaim egy sor olyan példát hoztak fel, hogy melyek azok az első jelek, amikor az emberek a saját problémáikat már nem tudják orvosolni, melyek azok a hétköznapi jelenségek, ame lyek lassan az egész magyar társadalmat ebbe a depressziósneurotikus állapotba sodorják. Én tehát azt szeretném jelezni ezzel a hozzászólásommal, hogy amíg a magyar költségvetés nem tesz a társadalmi folyamatok tekintetében olyan intézkedéseket, amelyekke l ezeket a folyamatokat meg tudja állítani - adja Isten, meg tudja fordítani , addig ez a költségvetés nem sokat fog enyhíteni a legsúlyosabb népegészségügyi problémákon.
