Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
2323 Ha nézzük a költségvetést, a magam részéről a fő gondnak azt tekintem, hogy túltervezték a 2008ra várható gazdasági növekedést. A kormány előrejelzése, mint már mondottam, 2,8 százalékos bővülést vár, ugyanakkor ismertek az idei adatok, különösen sajnos a mögöttünk hagyott negyedévi adat. És ezek igazán jóval nem kecsegtetnek. Szintén szakértői észrevételeket szeretnék mondani Wiener György képviselőtársamnak, hogy a szakértők azt mondják, nagy valószínűséggel 2 százalék körüli GDPnövekedés várható a következő időszakban. Függetlenül attól, amit ő mondott, mert sok igazságot tartalmazott, amit elmondott, és m eg is lepett engem, hogy nem gazdasági szakemberként ennyire kerek gazdasági értékelést próbált adni, de különösen szembetűnő ez a 2 százalék körüli teljesítmény, ami jövőre várható, hogyha a környezetünk, azaz a versenytársaink, a környezetünk országainak a jövőre becsült teljesítményeivel vetjük ezt össze, hiszen Szlovákiában 9 százalék, a lengyeleknél, a románoknál 6 százalék körüli növekedést prognosztizálnak. És igenis gazdaságilag, egy gazdasági szakember értékelése alapján azt kell mondani, hogy sajn álatos módon egy 2 százalék körüli növekedés stagnálást jelent. Stagnálást jelent, és különösen két társadalmi réteg számára. Egy 2 százalék körüli növekedés semmiféleképpen nem segíti elő a középréteg felzárkózását, és különösen elmarasztaló a szegények s zámára, mert azok számára bebetonozza a jelenlegi helyzetet. Tehát ez a 2 százalékos gazdasági növekedés engem nem tölt el semmiféleképpen örömmel. Sajnálatos módon ugyanakkor realitás, vélhetően e körüli érték várható, de ez ezt jelenti. A másik gond - és erről nem igazán sokat beszéltünk az eddigiekben , hogy a költségvetés bevételeit nem igazították hozzá a csökkenő inflációhoz. Ismeretes dolog, hogy a költségvetés kedvező helyzetben van, ha az infláció növekszik, mert akkor a bevételei nagyobbak leszne k, a kiadásait pedig tervszámok alapján teljesíti. De most azért mégis egyfajta csökkenés várható a jövő évre. Most megint más dolog, hogy a jövő évi 4,55 százalék között, amit prognosztizálnak, több, mint amit a kormány a költségvetésben betervezett, de hát azért ott is törekszik majd a kormány egy kis többletbevételt elkönyvelni, ugyanis azt tudjuk, hogy az ilyen többletbevételeket gyakorlatilag szabadon használja fel, az már nem az Országgyűlés előzetes, hanem utólagos jóváhagyásával vagy utólagos elfog adásával történik. Tehát azt kell mondani, hogy az idei 7,57,7 százalék körüli várható infláció egy tetemesebb többletbevételt eredményezett a kormánynak. Külön problémát fog jelenteni, és úgy gondolom, ezzel a költségvetés nem igazán számol, az ingatlana dó. Azt a körülbelül 400 milliárd forintot, amit ebből a költségvetés bevett, az önkormányzatokon keresztül kellene neki, tisztelt képviselőtársaim, bevenni. (12.40) De azért tessék már végiggondolni, hát most is van az önkormányzatoknak lehetősége kommuná lis és építési adó kivetésére, és mégsem tudtak vele élni az esetek többségében, mert olyan szomorú szociális helyzetben van a gazdaság, hogy ezt nem tehették meg. Akkor tetszenek gondolni, hogy most ezt a többletingatlanadót ki fogják vetni? Az a gyanúm, hogy ugyanúgy fogunk ezzel is járni, mint ahogy a luxusadóval jártunk. Tehát ez a 400 milliárd megítélésem szerint nem fog a költségvetésbe bekerülni. De bizonytalanságot okoznak azok a tételek is, amelyeket a kiadási oldalon kíván a kormány megtakarítani , az egyoldalú, minden egyeztetés nélküli kiadáscsökkentésnek korlátai vannak. Amíg a hatályos törvények tartalmaznak, ha tetszik, ha nem, bizonyos támogatásokat, amelyeket lehet faragni, lehet átmenetileg egyoldalúan csökkenteni, de hát azért a minimális kórházi ellátást, a minimális iskolai ellátást és számos más szociális ellátást fenn kell tartani, tisztelt képviselőtársaim. Tehát ezen a téren olyan igazi nagy nadrághúzást pillanatnyilag nem lehet tenni, mert ha mégis megtesszük, akkor pedig teljesen re ménytelen szociális válságba kerül ez az ország, amiből valóban nincs kiút. Aztán nézzük egy pillanatra meg azt a helyzetet, ami a nyugdíjreform keretében zajlik, hisz azt is el tetszettek mondani, hogy ennek lesz majd igazán kiadáscsökkentő hatása. Ezek a szigorítások elsősorban a jövő évben nyugdíjba menők és az utána nyugdíjba menők szempontjából jelentősek.
