Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2313 adni arról, hol is áll jelenleg a magyar gazdaság, milyen a magyar gazdaság állapota, és mi várható a következő évben, illetőleg a törvényjavaslatban szereplő irányszámok alapján a következő, 20092011 közötti időszakban. Hogyan is jellemezhetjük a magyar gazdaság állapotát jelenleg? Ha a Fidesz vezető politikusainak érvelését halljuk, olvassuk, úgy tűnik számunkra, mintha az ország általános gazdasági válságban lenne. (Dr. Latorcai János: Miért, nem abban van?) Ha Varga al elnök úr szövegét olvassuk a Magyar Hírlapban, akkor már árnyaltabb képet kapunk, hiszen az alelnök úr úgy fogalmaz, hogy a magyar gazdaság recesszió közeli - tehát nem válság- és még csak nem recessziós - állapotban található. Ha viszont megnézzük a közga zdaságtudomány alapkategóriáit, hogy mit értünk válságon, mit értünk recesszión és mit értünk stagnáláson, illetőleg lassú vagy gyors növekedésen, akkor világosan láthatjuk, hogy a magyar gazdaság nincs válságban, hiszen a válság általában a GDP 3579 s zázalékos csökkenését jelenti, erről pedig szó sincs. (11.50) Recesszióban sincs a magyar gazdaság, hiszen a közgazdaságtudomány általánosan elfogadott kategóriái szerint egy gazdaság esetében akkor beszélhetünk recesszióról, h a két, egymást követő negyedévben a GDP negatív, vagyis a korábbi időszakhoz képest csökken a kibocsátott termékek és szolgáltatások volumene. Tulajdonképpen stagnálásról sem beszélhetünk, hiszen nem zéró a növekedés, kétségtelen azonban, hogy a jelenlegi állapot stagnálás közeli, hiszen az első félévben a gazdasági növekedés üteme 1,9 százalék volt; ebből az első negyedévben 2,7, a második negyedévben pedig 1,2. Hogy a gazdaság átfordule recesszióba, ez nem valószínű; természetesen látnunk kellene a harma dik negyedév eredményeit. A gazdasági előrejelzések nagyon óvatosak, de senki nem állítja azt, hogy a növekedési ütem az 1,2es szint alá süllyedne jelentősebb mértékben, még kevésbé mondja bárki is azt, hogy ez negatívba fordulna. Tulajdonképpen akkor bes zélhetnénk megfelelő gazdasági fejlődési ütemről, ha a magyar gazdaság 45 százalékos növekedést tudna produkálni. Az előző évben pedig el is érte ezt a növekedési szintet. Kiugró fejlettségi ütemnövekedésről azonban a rendszerváltás óta egyetlenegy évben sem beszélhetünk. A csúcspont a 2001. évi 5,2 százalék volt, azután következett az 1998. évi 4,9 százalék, az 1997. évi 4,6 százalék, s a 2004. évi szintén 4,6 százalék. Ha mindezeket az adatokat együttesen nézzük, akkor megállapíthatjuk azt, hogy a magyar gazdaságban nincs akkora növekedési potenciál, mint amit feltételeznek nagyon sokan, hiszen 1517 év alatt sem tudott soha 6 százalék fölé növekedni a növekedési ütem, még kevésbé magasabb szintre. Egyetlenegy olyan negyedév volt, amikor a magyar gazdaság növekedése meghaladta a 6 százalékot, ez 2000ben volt, Fideszkormányzási időszakban, 6,6 százalék, azután pedig meredeken csökkent, a 2002. évi 3,1 százalékos szintre. Volte olyan helyzet, hogy a magyar gazdaság a növekedés szempontjából éllovas volt, éltanuló volt, a legjobban teljesített? Egyetlenegy ilyen év volt, 1998 - sem előtte, sem azt követően a magyar gazdaság a fejlődési üteme alapján sajnos nem tartozott az élvonalba. Miért mondták mégis azt, hogy kiemelkedő a magyar gazdaság teljesítménye? Azért, mert nagyon gyorsan privatizált, gyorsabban, mint a többi keletközépeurópai ország, és azért, mert nagyon sok külföldi tőkét vonzott. Ezen adatok alapján tekintették Magyarországot éllovasnak, de semmiképpen nem a növekedési üteme alapján. Ezért t eljesen megalapozatlanok azok a vélekedések, amelyek szerint Magyarország a 2002. évi éllovas szintről a 20072008. évi utolsó helyre került. Ha megnézzük a növekedési ütemeket a 12 újonnan csatlakozott országban, akkor persze megállapíthatjuk azt, hogy 20 07ben és 2008ban is a 12 ország közül Magyarország az utolsó. Mi ennek az oka? Ennek döntően az az oka, hogy egy ugyanolyan kiigazítási- megszorító programot hajt végre, amelyet egyébként számos más, újonnan csatlakozott ország is, így például Málta 20012005 között, például Szlovákia 19992000ben, például Lengyelország 20012002ben. A visegrádi
