Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZANYI TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2282 nagy kérdés, hogy vajon bírjuke majd fizetni rendesen az odatartozó elektromos számlát. Ezek az új kihívások, tisztelt Országgyűlés, és eze k nem valami távoli jövőbe mutatnak, ezek most itt vannak velünk, itt vannak a napjainkban. Egyébként az egész emberiség - ma már a korábbi politikák nagy részét maga mögött hagyva - két kihívással szembesül, az egyik az energia mint talán a legnagyobb kih ívás, de a legközvetlenebb és legfájdalmasabb kihívás a víz, a vízgazdálkodás körüli problematika. Igen, tisztelt Országgyűlés, ma már nem csupán a gazdagodás jár az emberiség nagy részének fejében, hanem bizony naponta százezrek és százezrek csatlakoznak azon emberek táborához, akiknek a legfőbb gondja a puszta létükért való aggodalom. Ez persze nem Magyarország - ma még , de lehet, és ezt kell mindenképpen elkerülnünk. Be kell tudjuk azonosítani, hogy a globális felmelegedésben mint objektív folyamatban mi dolga van az embernek, mert biztos, hogy mi is követünk el rengeteg hibát, viszont azt, amit mi elkövetünk, azt igenis vissza kell fogni. A másik pillére a fenntartható fejlődésnek, tisztelt Országgyűlés, a gazdasági pillér. Három dolgot hadd említsek e nnek mentén! Fenntarthatóe az adórendszerünk? Ez egy jó kérdés, tisztelt Országgyűlés. Az adórendszerünk ma lényegében a jövedelmekre összpontosít, azaz a gazdagodásra, miközben a jövő egyre inkább arról szól, hogy az adórendszert akként kell átalakítani, hogy ki és milyen mértékben pazarolja a természeti erőforrásokat. Fajlagosan is több adót kell fizetni annak, aki, mondjuk, az ügyvédi irodájában száz négyzetméter helyett háromszáz négyzetméteren ül, és azt 18 fok helyett 16 fokra hűti le, vagy fordítva. Több adót kell fizetni annak, aki fajlagosan olyan autóval jár, amelyik egyébként egy kilométerre vetítve sokkal több széndioxidot termel, mint a többi. Tisztelt Országgyűlés! Bizony, amikor a gazdasági pillérről beszélünk, nem szabad megfeledkezni a hat ékonyság kérdéséről sem. A hatékonyság nagyon összetett dolog, sok panasz érkezik ma arra nézve, hogy bizonyos vélt vagy valós természeti értékek mentén egyébként saját magunknak rendkívül komoly gazdasági károkat okozunk. Én nem fogom most itt felsorolni azokat a példákat, amelyek idetartozók lehetnek, de azért hadd utaljak arra, hogy húsz évvel ezelőtt volt nekünk egy BősNagymarosunk, ahol irgalmatlan sok munkával, irgalmatlan sok pénzzel, irgalmatlan sok csikicsukival iszonyatos és mai napig ható károk at és adósságokat halmoztunk fel magunknak. Ezek azok a példák, amelyekre hivatkozva azt mondom, bőven látjuk, hogy mit kell elkerülni. A gazdasági pillér mentén szeretném elmondani, és lehet hogy ez a parlament füleinek talán egy picit szokatlan, de bizon y új felfogásban kell kezeljük a verseny kérdését is. A verseny nem lehet abszolút. Ma már a verseny egyébként sehol nem tiszta, ma már a verseny kiindulópontja az, hogy ki milyen mértékben fér hozzá egyáltalán a természeti erőforrásokhoz. Innen indul, ez innentől kezdve pedig nem verseny, hiszen eleve determinál bizonyos dolgokat. Nem csak Magyarországról beszélek, én globálisan említem ezt, akié az olaj, akié a víz, és még lehet folytatni tovább, annak olyan versenyelőnye van, hogy onnantól kezdve nagyon nehéz szép és tiszta, pusztán globális gazdasági versenyről beszélni. A harmadik nagy pillér a szociális pillér. Erről sem szabad megfeledkezni, úgy gondolom, hogy e tekintetben is bőven lesz dolga az új ombudsmannak. (9.10) Például fenntarthatóe egy nyug díjrendszer? Fenntarthatóe a mai nyugdíjrendszerünk? És amikor nyugdíjrendszerről beszélünk, esetleg a nyugdíjrendszer reformjáról, azt gondolom, hogy ezt nem kizárólag és csupán a mai nyugdíjasokkal, hanem elnézést tőlük, de azt kell mondjam, hogy elsőso rban a fiatalokkal, elsősorban a jövő nemzedékével kell megbeszélni, hiszen ők lesznek haszonélvezői vagy kárvallottjai annak a rendszernek, amit adott esetben most bevezetünk. És amíg a szociális pillérről beszélünk, azt is át kell gondolni, hogy az adófo rintjaink terhére vajon helyes szolgáltatásokat nyújtunke társadalmi szolgáltatások címén. Vajon jó minőségűeke azok a szolgáltatások? Például az óvodai szolgáltatás, hogy csak mást ne mondjak; vagy egyáltalán:
