Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2142 képzettségével, beosztásával, a munkába járás időtartamával, a dolgozó esetleges betegségével, a gyereknevelésből adódó feladataival összefüggésben biztosítana számára egyeztetést az ügyben, hogy a kihelyezés ellen ti ltakozzon. Ennek minden lehetőségét kizárja a javaslat. Egy olyan gumiszabályt tartalmaz, miszerint a kihelyezés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Az “aránytalan sérelem” viszont mérlegelés kérdése. Kijelenthető, hogy a kormány közszolgálatban tervezett és már folyó létszámleépítési törekvései ezzel a módosítással megoldódnak, mivel a közszolgálatban dolgozók maguk fogják ezt a pályát elhag yni, de az is lehet, hogy tulajdonképpen ez a cél. Néhány szó és néhány mondat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról. Az államháztartási törvényből tavaly ép ésszel követhetetlen okokból hatályon kívül helyezték a 8. § (1) és (4) bekezdéseit, amelyek rendelkeztek a hiány, illetve a többlet definíciójáról és azon tételek költségvetési elszámolásáról, amelyek költségvetési bevételként, illetve kiadásként történő megjelenítése a finanszírozott tételekkel való szoros kapcsolódás mi att nem lenne egyértelmű. Ezeket a rendelkezéseket visszahozták, ez rendben van és ez indokolt, csak a tiszteletkör nem teljesen érthető. Az új “pontosítás” szerint az új állami vagyonkezelő által nyújtott hiteleket és azok visszatérülését sem kell a költs égvetési egyenleget érintően elszámolni, ami kockázatot jelent. Ezzel felelőtlen kormányzás mellett felelőtlenül is lehet élni. A (11) és a (16) bekezdés a középtávú költségvetési terv kialakításával foglalkozik, az államháztartás működésének kiszámíthatób bá tétele és a konvergenciaprogrammal való összhang megteremtése érdekében. Fontos célkitűzés - és reméljük, hogy a konvergenciaprogram, ami egyébként nem törvény, nincs kodifikálva, nem lesz örök , elméletben jó gondolat, hogy hároméves prognózisokat kel l készíteni, ami mindenféle csodálatos kiszámíthatóságot segít elő. A költségvetési vita eredményeit figyelembe véve ezek alapján alakítja ki a kormány a következő év elején a középtávú költségvetési kitekintést, ami a költségvetés egyensúlyát hivatott biz tosítani. (16.30) A határozatban közölt keretszámokat a kormány által felügyelt fejezetek - beleértve ebbe a társadalombiztosítási alapokat és az elkülönített állami pénzalapokat is - csak a kormány engedélyével módosíthatják. A gyakorlat azonban egy kicsi t, sőt nem egy kicsit, de más. A valójában négyéves prognózisok itt kötelező tervekké válnak, ami azért nem ugyanaz. Ilyen részletezettségű négyéves tervek nem szoktak sikerülni, és ismerve a szocialistaliberális koalíció eddigi tevékenységét, a programár adatokat, a költségvetéseket, ez, mármint a siker az ő esetükben szinte teljességgel kizárt. Nota bene, az úgynevezett kétéves költségvetés sem tartozik Magyarország sikertörténetei közé. Néhány makroparamétert az egyszerűbbek közül meg lehet előre kötni, például a hiány arányát, mondván, akármi történik, a kiadásokat a kormány megfaragja, de sok esetben ez sem egyszerű. Tessék csak megnézni, hogyan szóródnak a konvergenciaprogram paraméterei, holott ezek kézben tartására valóban törekszik a kormány! Ebből a szempontból az éppen ötpárti egyeztetés tárgyát képező, és kidolgozás alatt álló közpénzügyi törvény sokkal józanabb elgondolásokat tartalmaz. Mondhatnám azt is, hogy a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatból visszaköszönő gyakorlat nagyon más, a sike rtelenség konkrét hírnöke. A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat már ennek a módosító javaslatnak a szellemében fogant, van benne program 2011ig, és nem is akármilyen: sematikus és mechanikus, olyan, ami a már elhatározott, közvetlen változá sokat sem veszi figyelembe. Erre több példát elmondtam a költségvetési vita során, és a példák a végtelenségig sorolhatók. Nem érzékelhető a törvényjavaslatban a tervezet adóbevételeiből például a társaságiadóbevétel, a konvergenciaprogram növekedési dina mikája, észrevétlen marad az értékalapú ingatlanadó, nem látszik változás a társadalombiztosítási alapokon, holott ezek tönkretétele elhatározott kormánycélkitűzés. Nem látszik