Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2139 vindikálnék én itt nagyobb szerepet. Ha az Európai Unióban azt akarjuk, hogy a parlamenteknek nagyobb legyen a szerepe, márpedig az Európai Uni ó ezt akarja az európai uniós szintű költségvetési politikák kialakítása során, akkor az országgyűléseknek kell érdemi feladatot adni. Persze tudom, hogy ez macerásabbá teszi az eljárást, mert ha az Országgyűlés egy dokumentumban rögzít keretszámokat, nyil vánvalóan azoktól eltérni persze országgyűlési akarattal lehetne. Ezért a kormányok ódzkodnak ettől, de ameddig ezt nem csináljuk meg, addig a költségvetési politikát a kormány csinálja, és az Országgyűlésnek alig van itt ellenőrző szerepe. Nekem ezzel a t echnikával ez a bajom, én ezt nem tekintem kellő megoldásnak. Ebben a kormányhatározatban ilyen puha megfogalmazással, amit az előbb idéztem, ahol ők bizonyos adatok alapján megfogalmaznak egy kormányhatározatban keretszámokat, de úgy térnek el az Országgy űlés akaratától, ha volt az Országgyűlésnek akarata, ahogy éppen akarnak - én itt szigorúbb szabályokat szeretnék, és egy közpénzügyi törvény erre lehetőséget is adna. Egy következő törvény, amiről beszélnék röviden, az a társadalombiztosítás pénzügyi alap jairól szóló. Itt is vitázom a már előttem szólókkal. Én nem látok abban gondot, hogy a kormánynak van egy erőteljes törekvése arra, hogy ezt a két alapot, a Nyugdíjbiztosítási Alapot és az egészségügyi alapot, ami minden évben tökéletesen el szokott szál lni, kézben tartsa. Ez helyes. Most van egy új intézmény 2008tól, a rehabilitációs járulék mint új ellátási forma, egy ilyen járulék után a központi költségvetés kötelezettsége, hogy megfizesse a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a szükséges járulékot, és ezt r ögzíti ez a törvény. Tehát ez a Nyugdíjbiztosítási Alap szerepét, stabilitását erősíti, és egy ugyanilyen tételt sorolhatnék az Egészségbiztosítási Alap esetében, ezt most idő hiányában nem teszem. Önkormányzatokat érintő ügyek. Kisebb tétel az, ami a cím zett támogatásokról szóló törvény korrekciója kapcsán itt van. Szennyvízberuházások ebből a világból kikerülnek azzal az indokolással, hogy ehhez európai uniós forrásokat lehet szerezni, ezért más csatornákon támogat a kormány ilyen beruházásokat. Gyakorla tilag itt már érdemben csak az egészségügyi gépműszer beszerzés marad. Egyházak hitéleti tevékenységének és közcélú tevékenységének fedezeti alapjait megteremtő törvény kapcsán azt gondolom, hogy nem helyes a kormány indokolása, ami a törvé nyben van, hogy ez nem érinti a vatikáni megállapodást. Nemzetközi szerződés rögzít szabályokat, ezeket újra lehet gondolni, ha a kormánynak van késztetése, le kell ülni a Vatikánnal, módosítani kell egy nemzetközi szerződést, és ennek megfelelően nyilvánv alóan lehet ezeket a részletszabályokat megfogalmazó törvényeket is. Azt szeretném tehát, ha ez a törvénymódosítási javaslat kikerülne ebből a rendszerből, mert azt gondolom, hogy ami le van írva, az aggályos, sérti a nemzetközi szerződést. Ilyen szempontb ól azt is mondhatnám, hogy alkotmányellenes, mert belső törvényekkel nemzetközi szerződésekkel megyünk szembe. Három törvényről egyszerre szólnék, mert ezek összefüggőek: helyi önkormányzatok társulásairól szóló törvény, többcélú kistérségi társulásokról s zóló törvény és ezek módosítása, és a helyi önkormányzatok adósságrendezéseiről szóló törvény. Helyeslem az önkormányzatok társulási lehetőségeit, ezeket ösztönzöm. Bajom a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvénnyel van, ezek mesterséges kreálmányo k, ezek soha nem fognak igazán intézményesülni, ezeknek nincs létjogosultságuk azokban a méretekben, ahogy szerveződtek. Ezek csak feladatellátó helyek, ezek azért jönnek létre, mert az önkormányzatokat pénzügyi kényszerekkel belezavarják ezekbe a társulás okba. Az ÁSZ is leírja az anyagaiban, hogy sokszor csak az a formális társulási szándék érhető tetten, amit az önkormányzatok azért tesznek meg, hogy többletforrásokhoz jussanak. Még egyszer mondom, ezek nem önkormányzatok, hanem feladatellátó helyek. Ezek a feladatellátó helyek egy nem teljesítő önkormányzattal szemben felléphetnek. Ezzel sincs olyan nagy gond, mert nyilvánvalóan, ha egy önkormányzat társul, annak teljesítenie kell, mert különben felborítja az egész rendszert. De én a többcélú társulások e setében ezeket az
