Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2128 Egyértelművé válik, hogy az önkormányzat központi k öltségvetéssel történő év végi elszámolásának az alapját a költségvetési törvény általános és különös szabályai képezik. Itt jegyzem meg, amit az imént a hitelfelvételre és a kötvényre mondtam, hogy megfontolandónak tartom a pénzügyminiszter úr ellenjegyzé si jogának gyakorlását az önkormányzati vagyon értékesítése, annak terhelése és használatba adása esetén. Megszületett az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényünk, amely alapvetően a vagyongazdálkodás tartalmi, eljárási és szervezeti kérdéseivel foglalk ozik, így a költségvetési kapcsolatok tekintetében a szabályozás kiegészítésre szorul. A vagyontörvény a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodási szabályai között nem választja szét kategorikusan a rábízott vagyon és a társaság gazdálkodási szabályait . Az államháztartási törvényben egyértelművé kell tenni, hogy az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből költségvetési és nem társasági bevételek keletkeznek. További szabályozásként a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet előírja a támogatással érintett ingatlanon a hitelintézet javára az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését. Az ingatlannyilvántartásról szóló törvényben az ingatlannyilvántartásba feljegyezhető tények között azonban nem szerepel a hitelintézet javára fel jegyezhető elidegenítési és terhelési tilalom, és az ott felsoroltakon kívül más jog bejegyzését, illetve tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. Erről szól a következő rész. Létre kell hozni a belső ellenőrök nyilvántartási rendszerét az államháztar tási kiadások és bevételek megfelelő ellenőrzöttsége érdekében. Emlékeztetőül jegyzem meg, hogy a közpénzek felhasználásáról szóló törvény, amely kitágította az Állami Számvevőszék jogosítványait, amely a kormányzati belső ellenőrzési rendszer szigorítását rendelte, nem működik, nem alakult ki megfelelőképpen. Ennek további szervezeti, szabályozási feltételeit adja meg a jelenlegi Áht.módosítás. A humán szolgáltatások támogatásának ellenőrzését az elmúlt években az éves költségvetési törvények és ágazati k ormányrendeletek szabályozták. Tekintettel a feladat folyamatos jellegére, a költségvetési törvényi szabályozást - alapvetően változatlan tartalommal - az Áht.ba indokolt átemelni. A közoktatási és szociális humán szolgáltatók normatív hozzájárulást kiegé szítő egyházi és kisebbségi támogatásának számítása jelenleg nem kellően szabályozott. Célszerű tehát ezt is az Áht.ba emelni. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvényről röviden. A Nyugdíjbiztosítási Alapban megjelenik a rehabilitációs j áradék. A rehabilitációs járadék után fizetendő nyugdíjbiztosítási járulékot az idevonatkozó törvény értelmében a központi költségvetés fizeti meg. Ugyanígy az Egészségbiztosítási Alap bevételeit képezi a gyedkiadások központi költségvetés által történő 50 százalékos megtérítése 2008tól. Felhatalmazó rendelkezés a kormány hatáskörébe utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek alapok közti megosztását. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvény módosítása azért válik indokolttá, miután a 2007. évvel bezárólag szabályoztuk. A 2008. évre már nem volt. Itt is az irányelv és a törvény javaslata az egészségügyi beruházások és a szennyvízberuházások további támogatása. A vízkészletjárulék a központi költségvetés központosít ott bevételét képezi, ennek emelésére vonatkozóan a vízügyi tárcának már nincs affinitása, a forrásnövelés szükségessége elengedhetetlen, hiszen 2000 óta nem volt inflációkövető díjemelés. Ezt korrigáljuk törvénnyel. A személyazonosító jel kérdésköre úgy v etődik fel, hogy a Kincstár a lakáscélú állami támogatások nyilvántartásához az azonosító jelet fogja a jövőben használni.
