Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2114 hogy meglehetősen szűk pályán mozog a gazdaság, szűk pályán vannak a lehetőségeink, és azon belül azon a területen mit lehetne jobban, kevesebb pazarlással megoldani. Elhangzott több hozzászólótó l, hogy ilyen jellegű módosító javaslatokat kívánnak benyújtani, akár erről az oldalról, akár a másik oldalról, ezt a szándékot üdvözlöm. Reméljük, hogy ezt a költségvetést, ami természetesen nem hibátlan, tovább lehet majd javítani. Köszönöm szépen. (Szór ványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szabó Zoltán képviselő úr is jelentkezett hozzászólásra. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár kedden még egy nyúlfarknyi része ennek a vitának várható, azért azt hiszem, sok újat már nem fogunk mondani egymásnak. Úgyhogy engedjék meg, hogy néhány szóban összefoglaljam a saját érzéseimet. Azt hiszem, itt elhangzott, és egyetértek mindazokkal, akik azt mondják, hogy egy költségvetési törvény egy szimbolikus törvé ny, nem azon múlik, hogy ki szavazza meg és ki nem, ki ért vele egyet és ki nem. A kormánypártiaknak kötelező megszavazni, ellenzékieknek tilos. Ennek megfelelően itt nem azért vitatkozunk, az ellenzék a vitában nem azért vesz részt, hogy lebeszéljen néhán y kormánypárti képviselőt a megszavazásáról, hanem hogy világossá tegye, hogy mik azok az érvek, túl azon, hogy ő ellenzéki, amiért nem fogja megszavazni. A kormánypártiak pedig azért vesznek részt a vitában, hogy ezekről az érvekről kimutassák, hogy nem h elytállóak. Ilyen érv volt elsősorban és mindenekelőtt az, hogy azért nem fogják önök megszavazni, mert egy elhibázott gazdaságpolitika árát fizetteti meg a néppel ez a költségvetés. Erről az oldalról többen elmondtuk, hogy igen, volt elhibázott gazdaságpo litika akkor is, ha önök kezdték el 2001ben, mi azonban folytattuk, tehát a nagyobbik felelősség természetesen ránk esik, mindazonáltal ennek az elhibázott gazdaságpolitikának az előnyeit - magasabb nyugdíjak, magasabb közalkalmazotti, köztisztviselői bér ek, alacsonyabb adó, magasabb szociális juttatások és így tovább formájában - ugyanaz a nép élvezte, aki a jövő esztendőben kénytelen lesz ennek árát valamelyest megadni. Az ellenzék egyik vezető politikusa, Kósa képviselő úr példálózott néhány napja, hogy Németországban a politikai elit össze tudott fogni az ország problémáinak megoldása érdekében. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy a nagykoalíció előtt Németországban egy szociáldemokrata kormány működött. Ez a kormány, amikor rákényszerült bizonyos nehéz g azdasági intézkedések megtételére, akkor a konzervatív ellenzéke ezekben a megszorító, de az ország számára hasznos intézkedésekben támogatta. És nem azt mondta, hogy azért nem szavazza meg a költségvetést, mert a nép fizeti meg az árát, hanem azt mondta, hogy azért nem szavazza meg, mert a költségvetés még mindig nem elég szigorú az ország problémáinak megoldásához. Elhangzott az is, hogy azért nem szavazzák meg, mert az egyensúly ugyan javul, de ez az adók növelésével valósul meg. Mi mindannyiszor elmondt uk, az, hogy a befolyó adótömeg nő, nem feltétlenül az adók növekedésétől van. Önök is mindig azt szokták mondani, ha csökkentjük az adókat, majd mindjárt sokkal több adó fog befolyni. Megnövekedett adótömeg származhat a jövő évi gazdasági növekedésből, sz ármazhat abból, hogy a fogyasztás és a reáljövedelmek, ha nagyon kevéssé is, de jövőre valamelyest emelkedni fognak, és mindenekelőtt és elsősorban fog származni abból, hogy az állam, az adóhatóság a mostaninál is sokkal következetesebben és szigorúbban fo gja behajtani mindazt, ami az államnak jár. Magyarán, nem az fog történni, hogy az adófizetők még több adót lesznek kénytelenek fizetni, hanem akik eddig nem fizettek adót, azok is fognak, ezért azokat, akik fizetnek adót, később mentesíteni tudjuk bizonyo s terhektől. Végül elhangzott a kiadáscsökkentés igénye az önök részéről, így általában. (14.10)
