Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2054 nagyonnagyon lényeges lenne. Ezért is tartom fontosnak, hogy ha kell, akkor nemzeti minimum jöjjön létre arra, hogy milyen hosszú távú antiinflációs politikát hajtunk végre gazdasági növekedés kontra bé rnövekedés ügyben. Ebben legyen a két fél között egy hosszú távú megállapodás, mert ez tarthatatlan, ami ebben az ügyben folyik. Látom, hogy a szociális támogatásokat igen erősen vágja a kormány, a gáz- és távhőügyeknél is csökkenti a kompenzációt. Sokszor el szoktam mondani, hogy hihetetlen bürokráciát hozunk létre; 600as BMWvel járó emberek veszik fel ezeket a támogatásokat a minimálbér miatt. Megfontolandónak tartom, hogy egyszer már vegyünk egy mély lélegzetet, és a kedvezményes áfakulcsba helyezve ez eket a dolgokat, kizárjuk a bürokráciát és ezeket a folyamatos visszaéléseket. Továbbra sem látok előrelépést az állami vállalatok finanszírozása terén. Egy fekete lyukba öntjük a pénzt - MÁV, BKV , senki nem tudja igazándiból, hogy itt mi történik, milye n restrukturációs vagy kibontakozási programok vannak, majd kimegyünk Brüsszelbe, és hallgatom a gazdasági bizottságban, hogy már megint nem jött össze, beleöltük a pénzt, fogalmunk sincs, hogy a menedzsment mire hozta ki. Azért egyszer el kellene már abba n is indulni, hogy a közlekedési közszolgáltatásoknál az állam mint megrendelő és a nagyvállalatok között már létrejöjjön egy átlátható, transzparens, tehát nem állami támogatásnak, hanem kompenzációnak nevezett közszolgáltatási szerződés. A jelenlegi zava ros helyzet, hogy mindig valamit kialkudoznak az illetékes nagyvállalati káderek a költségvetéstől, hosszú távon nem igazán fenntartható. Újabb fekete lyuknak tűnik nekem az önkormányzatok finanszírozása. Kicsit az az érzésem, hogy miközben a nagy államház tartási rendszerekben így vagy úgy, vérrelkönnyel egyensúlyokat hoznak létre, aközben az önkormányzatok felé nyomjuk ki az államháztartási hiányt, kezdjenek vele, amit akarnak. Rémítő azt látni, hogyan nő az eladósodottságuk, rémítő azt látni, hogy működé si hiteleket vesznek fel, és azt is, hogy kötvénykibocsátásokkal kell hogy finanszírozzák saját magukat. Ez szerintem hosszú távon nem fenntartható, és ezért az önkormányzatiság megerősítése szükséges. Nem tudom, mennyire járul hozzá ahhoz az európai összp roblémához ez a költségvetés, hogy a régiók felzárkózzanak. A jelenlegi negyedik kohéziós jelentés szerint a 34 legelmaradottabb magyar régió semmivel nem tudott igazándiból felzárkózni az Európai Unióhoz, és ezt nem lehet csak a strukturális alapokra köl teni. A falvak is tönkremennek, a régiók leszakadnak, egyre nagyobb lesz az olló idehaza. (9.30) Végül hadd mondjam azt, az nem elég, hogy 2009re azt ígérjük, 3 százalék alá kerül a költségvetés hiánya, és akkor kikerülünk a túlzott deficiteljárásból, egy ébként utolsónak Európában. Azt gondolom, 20112012ig kellene megint csak egy nemzeti minimumként egy olyan megállapodást kötni, ami a nullszaldós költségvetés helyreállítását tűzi ki célul. Csak akkor tudunk hitelességet adni annak a programunknak, amely körülbelül erre az időre az eurózónába való belépésünket valószínűsíti. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Csákabonyi Balázs képviselő úré a szó. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgy űlés! A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetének mai vitájára készülve egy rövid áttekintést tettem a fejezet előirányzatainak alakulását érintően 2002től napjainkig, és az a megállapításom, hogy az egyik legdinamikusabb fejlődés éppen ennek az alapnak a nagy ságrendjében érhető tetten. Míg 2002ben 1200 milliárd forint volt az az összeg, amit a köztársaság nagyjából a nyugdíjakra fordított, addig 2006ban ez az összeg már 2000 milliárd forintra emelkedik, és a jelen költségvetési tervezetben pedig meghaladja a 2800 milliárd forintot is. Azt gondolom, ezek a számok önmagukért beszélnek, azonban fordítsuk le ezt a részletekre is.
