Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 26 (101. szám) - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ):
1900 hozzájuk ebből a költségvetésből aligalig jut el valami. Igen, tisztelt Ház, mert nem csomagok fognak majd megjelenni, hanem majd a vízért kell sokkal többet fizetni - nem tudják megfizetni , majd a villanyáramért kell sokkal többet fizet ni - nem tudják megfizetni , majd a gázért kell sokkal többet fizetni - nem tudják megfizetni , és nem lesz tüzelő, és azt sem tudják megfizetni. Ezért világos, egyértelmű és nagyon kemény változtatásokra lenne szükség mind a bevételi oldalon, mind pedig a kiadási oldalon. A bevételi oldalon egyszer s mindenkorra ki kell végre mondani, hogy akik mértéktelenül nagyobb jövedelemre tesznek szert, nagyobb terheket kell hogy viseljenek. Ezt nagyon kevesen merik vállalni, pedig vállalni kell, mert enélkül azok az emberek, akik ma reménytelen helyzetben vannak, soha onnan ki nem fognak tudni törni. Szükség van arra, hogy a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék érdekében a költségvetésnek legyenek olyan tételei, amelyek egyértelműen a munkahelyteremtést, világosan és egyértelműen a jelenlegi költségek csökkentését eredményezik. Konkrétan szeretném mondani, el kellene érni végre közös akarattal, hogy azok az őstermelők és azok a 15 hektár alatti gazdák, akik ma járadékfizetési kötelezettséggel bírnak, ne fizessenek járadékot, és legalább egészségügyi ellátáshoz juthassanak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, TuriKovács Béla képviselő úr. Megadom a szót Geberle Erzsébet képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. GEBERLE ERZSÉBET (SZDS Z) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány gondolatot megosszak önökkel a költségvetés foglalkoztatáspolitikai fejezeteiről és azokról a kihívásokról, amelyek 2008ban állnak a foglalkoztatáspolitika elő tt. Elöljáróban néhány általános gondolat és néhány adat. A magyar foglalkoztatási és aktivitási szint alacsonyabb, mint az európai uniós átlag, ezt nem tagadhatjuk. Magyarországon 57 százalék, míg az európai átlag 63 százalék. Ha kevés ember dolgozik, akk or a GDP sem nő megfelelő mértékben. Másrészt, ha alacsony a foglalkoztatási aktivitási szint, akkor kevés ember fizet adót és járulékot, a munkanélküliek ugyanakkor a társadalom számára kiadással járnak, így az alacsony foglalkoztatási szint felboríthatja az államháztartás egyensúlyát. ( 8.30) A tartós munkanélküliség pedig anyagi és mentális problémát jelent az egyén számára, ezért elfogadhatatlan. A teljes foglalkoztatottság csak a szocializmus korában volt álom, és mostanában választási kampányok idején a Fidesz ígéreteiben találkozhatunk vele újra. Nézzünk szembe a tényekkel! A teljes foglalkoztatottság még Európa boldogabbik felében, az úgynevezett jóléti államokban sem valósult meg soha, de az egyén és a társadalom közös érd eke, hogy a foglalkoztatási szint növekedjen, és minél több ember találjon a maga számára megfelelő, értelmes és jól fizető munkahelyet; érdekelt legyen abban, hogy segélyezés helyett munkából éljen; minél több embert ösztönözzü nk a munkaerőpiacra történő belépésre, a leszakadó rétegeket pedig segítsük hozzá, hogy érdekérvényesítő képességüket minél jobban kamatoztatni tudják a számukra megfelelő munkahely megtalálásában. Van egy mondás a szociálpolitikában, hogy az éhezőnek ne h alat adj, hanem hálót, és tanítsd meg halászni. Mi, liberálisok úgy gondoljuk, hogy az államnak olyan szerepet kell vállalnia a foglalkoztatáspolitikában, ami az embereket, az egyéneket arra ösztönzi, hogy saját sorsuk iránt felelősséget érezzenek. Az álla m szerepe szorítkozzon arra, hogy segítséget nyújt a munkaerőpiaci versenyben leszakadók számára, de elsődlegesen építsen az egyén öngondoskodó felelősségére. A Gazdaságkutató Intézet közelmúltban végzett kutatásainak elemzé se azt mutatja, hogy a 20052010 közötti időszak közepén a gazdasági egyensúly helyreállítását szolgáló intézkedések és a reformok egy része csökkenteni fogja a foglalkoztatási színvonalat. Ugyanakkor az ezt követő
