Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
1837 stratégiával nem rendelkező kormányzat szűkíti a lehetőségeit, pedig középtávon nagyon fontos feladatai vannak a tárcának. Hasonlóan az önkormányzatok működőképességének aggasztó jeleihez, úgy tűnik, hogy ezek az aggasztó jelek elérték a közigazgatást is, és erre tipikus példa a tárca jövő évi költségvetése. Pedig a feladatok - még ha takarékosan is - nagyobb támogatást igényelnek. Csak néhány példa, és ez egyben jelzi a következő időszakra vona tkozó koncepciótlanságot. Hazánk adja 2011ben az Európai Unió soros elnökségét, ez természetesen többéves felkészülést kell hogy jelentsen, kiemelt fontosságú célként kell kezelnünk, és a tervezet erre 40 millió forintot kíván fordítani, ami úgy gondolom, méltánytalanul kevés. Vagy nézhetnénk a nemzetközi kötelezettségvállalásainkat jelentő összegeket. Több tételnél is az tapasztalható, hogy átláthatatlan, és a stratégiai érdekeink érvényesítése hiányzik ezekből az elgondolásokból, pedig ezeken a nemzetköz i vállasainkon keresztül ítélik meg hazánkat. Világosan látszik, hogy arányait tekintve jóval kevesebb pénz áll majd rendelkezésre a feladatok megoldásához, koordinálásához, mint tavaly, illetve nem is beszélve arról, hogy mennyire lenne szükség. Problémát látunk mindezek mellett külügyi szempontból egy nagyon fontos stratégiai kérdésben, a nemzetközi fejlesztési együttműködés terén is. Szinte átláthatatlan az is, hogy a nemzeti összjövedelmünk jelenleg 0,13 százaléka - amelynek elvileg 0,17 százaléknak kel lene lennie - a vállalásaink szerint milyen tételekből áll, mivel nincs összesítve, hanem a koncepciótlanság miatt alig megtalálható helyeken vannak szétszórva különböző minisztériumoknál különböző fejezetekben, pedig összességében nem kis tételről, hanem mintegy 3040 milliárdról szól a történet. Azért mondok 3040 milliárdot, mert lehet, hogy nem mindent sikerült megtalálni. De ha külügyi szemmel vizsgáljuk a magyar költségvetést, a gazdasági fejlődést, akkor európai viszonylatban is, az új tagországok kö zött is visszaestünk az utolsó helyekre. Tehát amellett, hogy Magyarországon szociális válság van, csökken a befektetési kedv, a hiányzó stratégia miatt is nehezen átlátható, hogy milyen módon, milyen hatékonysággal költi el a kormány a nemzetközi vállalás aink kapcsán a rendelkezésre álló összegeket. Ez az átláthatatlanság, ez a stratégianélküliség jellemzi a Miniszterelnöki Hivatalban koordinált határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos ügyeket, de erről majd a későbbiekben Gruber képviselőtársam fog beszélni. Összefoglalásképpen: a Külügyminisztérium költségvetése is jelzi az ország állapotát, mert miközben hazánkat képviselik szerte a világban, a működőképesség pengeélen táncol. Ezért javasoltuk is a bizottságon belül, és mindezeket figyelembe véve javasoljuk most is, hogy a parlament ne támogassa ebben a formában azt a költségvetést, amelynek csak egy szeletén keresztül megmutatható a mai gazdasági helyzet. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Balla képviselő ú r. Geberle Erzsébet képviselő asszonynak csak adásidő után tudom megadni a szót. Kormánypárti képviselő következik, Molnár Albert képviselő úr, MSZP. MOLNÁR ALBERT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Államtitkár Úr! Kedves Képvis előtársaim! Az előttünk fekvő költségvetés egy feszes, takarékos, de tartható költségvetés, mindazon állami kiadásokra forrást tartalmaz, amelyekre az állam kötelezettséget vállalt. Mindjárt frissiben Balla képviselő úrnak hadd mondjam, hogy ha valaki azt mondja, hogy nem közeledünk a maastrichti kritériumokhoz, akkor meg kellene nézni, hogy melyek ezek. Most ennek csak négy elemét sorolom fel önnek. Az egyik az államháztartási hiány, ami 2006ban még 9,2 százalék volt, az idén 6,4 százalék lesz, jövőre ped ig a tervben - ha olvasta - 4,3 százalék van. Az inflációt figyelembe véve 7,5 százalékról 4,5 százalékra megyünk le, stabil a forint árfolyama, a kamatszint pedig egyre csökkenő ütemet mutat. Ennyit arról, hogy nem közeledünk. Tehát mindenképp közeledik a magyar gazdaság ezekhez a kritériumokhoz.
