Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz):
1820 Viszont azt is hozzá kell tegyük, hogy a körülbelül 850 milliárd forint fejlesztési fo rrás mellett van 205 milliárd forint befizetési kötelezettsége az országnak, amely sok szempontból üzenetértékű. Egyrészt ha a magyar forrásfelhasználás hatékonyságát tekintjük, akkor ha a 850 milliárd forintból levonjuk a hazai költségvetési támogatást és az Európai Unió felé történő fizetési kötelezettséget, mindjárt ott vagyunk, hogy nem is olyan rózsás a kép, mint amilyennek korábban azt előrevetítettük. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a magyar intézményrendszer az egyik legdrágább intézményrendszer az Európai Unióban, amely költi ezt az európai uniós forrást intézményi szinten, akkor talán még inkább elszomorítónak mondható ez a kép. Mosolyogva hallgattam Eörsi Mátyás urat, aki fölvetette az államapparátus létszámleépítését, és ebből adódóan 5,6 milliár d forintnyi költségvetési forrás megtakarítását. Az európai uniós intézményrendszerünk egyetlenegy intézménye, a MAG Zrt. 7 milliárd forintot kér el az egyik pénzügyi támogatási rendszer felhasználásáért és ennek a lebonyolításáért. 7 milliárd forintot egy etlenegy intézmény, a MAG Zrt. , miközben a teljes kis- és középvállalkozásfejlesztési program fedezetéül szolgáló Széchenyikártya ellentételezése a költségvetésben 1,8 milliárd forint. 1,8 milliárd forintot költünk több százez er kisvállalkozás fejlesztésére, támogatására, ígyúgyamúgy, és közben egyetlenegy intézményünk 7 milliárd forintot használ föl támogatásközvetítés költsége néven! Gondolom, ha ezeket a számokat összeadjuk, akkor kiderül az, hogy a magyar intézményrendsze r ahelyett, hogy a hatékony forrásfölhasználást támogatná, a magyar intézményrendszer fogyasztja ezeket a forrásokat az ország gazdasága és területe elől. A zárszámadás tanulságai több szempontból is okulásképpen kell szolgáljanak a Pénzügyminisztérium szá mára, hiszen az elmúlt időszakban több tárcánál, mind a kohéziós, mind a strukturális források fölhasználásánál sem a vagyoni, sem a pénzügyi, sem a számviteli adatok nem bizonyultak valósnak - állami számvevőszéki vélemény. Ez jelzi azt, hogy hogyan kezel i ma a magyar költségvetés számviteli és pénzügyi rendszere az európai uniós forrásokat. A költségvetési törvényben több olyan pont van, amely nagyonnagyon komoly veszélyt foglal magában, és nagyon komoly veszélyességi és kockázati tényezőt jelent, főleg, ha az ÁSZ is felhívja a figyelmet a fehérgalléros bűnözés kockázatára, az európai uniós források fölhasználása mögötti korrupciós lehetőségekre. Akkor, ha egy szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a kormányzat által elfogadott dokumentumokkal szemben akár háromnégyöt évre előre elköteleződjön egy kormány az európai uniós források felhasználása területén, akkor itt annak a kérdése vetődik fel, hogy érdemese egyáltalán itt terveznünk, vagy érdemese komolyan vennünk a kormányzat ezen irányú tervdokumentum ait, hiszen ennek a hitelességét veszélyezteti. Vagy netalán arról van szó, hogy máris a 2010es választási kampányra készülünk, és előre elígérkezünk pénzekkel, aminek aztán vagy megtörténik a felhasználása, vagy majd módosítjuk később az ezzel kapcsolato s jogszabályokat és eljárásrendeket? A másik nagyon fontos veszélyeztető tényező az NFT I.ben, tehát a nemzeti fejlesztési terv I. verziójánál a forráshiány vagy egyéb szempontok miatt elutasított pályázatok automatikus beemelése a nemzeti fejlesztési ter v II. verziójának végrehajtásába. Egyértelmű visszaélési lehetőséget ad, hiszen ezekkel a projektekkel kikerüljük, ezzel a projektrendszerrel kikerüli az intézményrendszer a szabályos, elfogadott és nyomon követhető, számon kérhető eljárásrendeket. Ami azo nban ennél még veszélyesebb és még inkább komoly aggodalomra ad okot, arra fölhívja az Állami Számvevőszék is a figyelmet: a kormány tagja, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter kibújik a politikai felelősség alól, nem vállalja a politikai felel ősséget az európai uniós források felhasználásáért. Idézem az Állami Számvevőszék szó szerinti véleményét. “Az előirányzatok felhasználása során való felelősségnek a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 27. §a alapján történő közve tlen ellenőrizhetősége nem tud érvényre jutni.” Ez azt jelenti, hogy a költségvetési törvény szerint a kormány tagja, politikai felelősséggel tartozó tagja kiszervezi a közhatalmi
