Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1812 Az államadósság az uniós szemléletben az idei 65,6 százalékról 66,1 százalékra emelkedik. A kormányzati szektor nak EUmódszertan szerint nyilvántartott adóssága 18 136,1 milliárd, és ez lényegesen nagyobb, mint a hazai számítások szerinti 17 040 milliárd. A költségvetés számai között e másik módszert alkalmazva így 2007re 61,6 százalék, 2008ra 62,1 százalék állam adósságot találunk. Az adósságállomány eszerint 2008ban is 1150 milliárddal növekedni fog. Az adósságszolgálat továbbra is a kiadások egyik legnagyobb tényezője, ez 2007ben 3,8 százalék, 2008ban 4 százalék lesz. Ne felejtsük el, hogy 2001ben az államad ósság még 5253 százalék volt, ami sokkal elviselhetőbb adósságszolgálattal járt. Az államadósság növekedését tehát nem sikerült megállítani, de ezek a konvergenciaprogramban szereplő adatoknál alacsonyabb szinten látszanak stabilizálódni. Az államadósság alakulásában komoly kockázatot jelent az önkormányzatok működési és fejlesztési célú hitelfelvétele, ami az utóbbi években progresszív növekedésnek indult, és 2008 végén elérheti a 705 milliárd forintot. A növekedés oka elsősorban nyilvánvalóan az elmúlt n égy évben folytatott megszorító politika következménye, illetve a főváros, néhány fővárosi kerület és néhány nagyváros túlköltekezése. Ezt a kérdéskört számos önkormányzati kérdéssel együtt újra kell szabályozni, a hitelnövekedést reális korlátok között ke ll tartani. Mindezek mellett meglepetéssel hallgattuk, hogy néhány hete egy konferencián, amiről a sajtó is hírt adott, a pénzügyminiszter úr arról beszélt, hogy 2009től 1600 milliárd többletforráshoz jut a gazdaság. Ez azért következik be, mondta, mert j óval kevesebb lesz a kamatkiadás, mint 20062008ban, és 500 milliárd forinttal több EUforrásra számíthatunk. Ez az optimizmus ebből a költségvetésből nem következhet. Úgy véljük, tévedés vagy populista propaganda rejlik ezen adatok mögött. A pénzügyminis zter úr a 2006. évi költségvetési expozéjában a következőket mondta: átlépünk a árstabilitás korszakába, és hozzátette, a kormány azért folytat szigorú európolitikát, hogy 2010ben bevezethessük az eurót fizetési eszközként Magyarországon. Egy 2007. évi id ézet: így 2008ban a jövő évi 6,7 százalék után 3,3 százalék körüli mértékű áremelkedés éves ütemével számolunk. Így 2009től az inflációs pálya az eredeti trendnek megfelelő inflációs célt teljesítő módon áll vissza. Lehet, hogy ez az árstabilitás korszak a, lehet, hogy küszöbön az euró, de sajnos ezeket a kormányon kívül senki más nem érzékeli. Mint tudjuk, az infláció 2007ben az elmondottakkal szemben 7,77,9 százalék lesz, és a költségvetés szerint már most a 4,5 százalékos 2008. évi várakozás sem reáli s, 55,5 százalék körüli infláció várható. Sajnos, ismét nőtt az inflációs bizonytalanság a kincstári várakozásokkal szemben. Az euró pedig köszöni szépen, nagyon jól érzi magát. A legbizonytalanabb számok közé tartozik a költségvetésben konvergenciaprogra mmal szemben megemelt, 2,8 százalékos gazdasági növekedés. Ez a világ legtöbb országában alacsony lenne, de a mai Magyarországon sajnos magasnak tűnik, és a költségvetés sem indokolja meg, hogy mi támasztja alá ezt a várakozást. Az MDF már a 2,5 százalékot is kérdéses realitásúnak tartja. Az újraelosztás 2006ban 50,3, 2007ben 51,2, 2008ban 49,5 százalék, ami elfogadhatatlanul magas. Valószínűleg a 2008. évi 49,5 százalék is felfelé fog kerekedni. Mint tudjuk, Magyarországon ez 2001ben 45,5 százalék volt , a mai EUátlag 47,2 százalék, Szlovákiában 37, Romániában pedig 32 százalék. A skandináv országokban kissé magasabb, de ott mások a jövedelmi viszonyok és más a politika. Ezek az adatok ismét az áldásos szocialistaliberális kormányzás eredményei. A konv ergenciaprogram szerint az állami kiadásokat 2010re 45 százalékra kellene lefaragni, de visszaemlékezve a 2007. évi kampányra és annak előzményeire, ez nem valódi szándék, és a választási évben ez aligha fog sikerülni. A kormánypropaganda szerint 2008ban a lakosság már nem lesz a vesztesek között. A reáljövedelmek 00,4 százalékos növekedésével számol a költségvetés. Szívbe markoló eredmény a rendszerváltozás 17. évében, hogy tovább nem csökken az életszínvonal, hanem stagnál. Ilyen adatok mellett úgy vél jük, hogy nem a költségvetés cipeléséhez, hanem valami egészen máshoz kell ez a bivalybőr. A reálbér csökkenése 2007ben 6,2 százalék volt, és ezt a
