Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1810 foglalkoztatáspolitikáról, de a korábbi helyzet helyreállítása érdekében semmi ne m történt. Ez jellemzi a hat éve regnáló szociálisliberális koalíció vagy szociálliberális koalíció foglalkoztatáspolitikáját is. A társadalom számára a legfontosabb, hogy legyen munka, hogy tagjainak legyen munkájuk, ezért különösen érthetetlen, hogy a k ormány ma már szavakban sem szentelt figyelmet ennek a kérdésnek, hiszen ez nem szerepel ebben a törvénytervezetben. A költségvetést valamelyik kormányzati nyilatkozó azzal jellemezte, hogy szigorú, csökkenti a hiányt, és lassul a lemaradásunk az Unió szín vonalától. Ez ugyan pozitívum is lehetne, de azért hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy eddig felzárkózásról volt szó, amely egyes túlzó politikusok véleménye szerint 1015, a realista szakemberek szerint 2535 évet fog igénybe venni. Ezekbe a számokba a lassú lemaradás korszaka nem volt bekalkulálva, ez egy új fogalom, amivel talán meg kell ismerkednünk és meg kell barátkozunk. A tény most az, hogy - amint már említettem - itt is duális problémával állunk szemben; egyrészt felzárkózás helyett lemaradás j ellemzi a helyzetünket az európai 15ökkel szemben, és mély fejlődési szakadék jött létre közöttünk és a korábbi sorstárs országok között. A valamikor központi kérdésként kezelt csatlakozásunk az eurózónához ebben a költségvetésben már meg sem említődik, e bben valószínűleg Bulgária és Szlovákia is meg fog előzni bennünket. Az optimisták Magyarországot ebbe a klubba csak 2014 után várják. Az euró előnyeit nyilván nem kell felsorolni, a kimaradás hátrányait azonban együtt fogjuk érezni, és érezzük most is. A kormány reménye az Új Magyarország fejlesztési tervben van, holott az első nemzeti fejlesztési terv sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgy látszik, nem tudja a kormány, hogy ezek a források nem pótlást, hanem kiegészítést jelentenek. A fejlesztési terv mindenféle szólamokra épít, és csak harmadábanfelerészben szolgálja a versenyképesség javítását, és mint kiderült, a hazai és az európai uniós források egy jelentős részét - a szóbeszéd szerint - széthordják vagy ellopják a hatalom közeli emberek. Az sem vigasztal, hogyha kiderül, hogy ez nemcsak koalíciós monopólium, hiszen az ország irányításáért és rendjéért ma elsősorban a kormány felel. Hozzáteszem, hogy ez azért nem csak magyar sajátosság, mert a fehérgalléros bűnözés az európai uniós pénzekkel kapcsolatban a legtöbb országban kockázatot jelent, csak erre a kockázatra készülni kellett volna. Az Uniótól kapott támogatások feltétlenül nagy segítséget jelentenek vagy jelenthetnek az ország számára. 2008ban nettó 617 milliárd forint támogatás várhat ó az EUtól, és nem 820, ahogyan bevezetőjében a pénzügyminiszter úr említette. A kifutó, illetve a megnyíló források keretéből számíthatunk erre a 617 milliárdra. Ebből az Új Magyarország fejlesztési terv 168 milliárd, a vidékfejlesztési és halászati prog ram 122 milliárd, amihez 221 milliárd költségvetési támogatás és a meg nem tervezett 78 milliárd top up támogatás járul. Tudjuk, hogy a fejlesztési terv keretében hét év alatt 78000 milliárd többletforrás megnyitását várhatjuk. A baj csak az, hogy a fejle sztési terv és a vidékfejlesztési tervek makrogazdasági hatásait senki nem számolta végig, és valószínűleg az a szemlélet uralkodott el, hogy majdcsak lesz valahogy, és talán jobb lesz, mint volt. Ahogyan ezt az ÁSZmelléklet tanulmánya is javasolja, végig kellene gondolni az EUs támogatások növekedési és közvetlen fiskális hatásait és a külgazdasági egyensúlyra vonatkozó hatásait is. Ezekben a kérdésekben nagyfokú tudatosságra van szükség, mert a támogatás eredménye ettől függően lehet szerény, lehet nagy , sőt bizonyos esetekben problémákat is okozhat, például, ha az önkormányzati szektor által felhasználható mintegy 1600 milliárd támogatás esetében nincs megfelelő nemzetgazdasági és stratégiai tervezés. Ennek hiányában komoly a valószínűsége annak, hogy s zükségtelen és/vagy pénzügyileg fenntarthatatlan kapacitások jönnek létre - ezt az ÁSZ értékelő tanulmánya tartalmazza a 68. oldalon , miközben számos indokolt fejlesztés elmarad vagy elmaradhat. Összefoglalva, a Magyar Demokrata Fórum azt javasolja, hogy készüljenek alapos hatásvizsgálatok az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódóan. A versenyképesség javításához természetesen reformálni kellene az adórendszert, amely ma nem gazdaságpolitikát és társadalompolitikát fejez ki, hanem onnan vesz el, a hol egyes feltételezések szerint a legkisebb társadalmi botrány generálása mellett tud. A 2008. évi adóváltozások is körülbelül ennek jegyében születtek, ennek legfőbb eleme az inflációs adó, és különösebb célok
