Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1796 meggyőződésünkkel, hogy minderre csak felelősségteljes és kiszámítható költségvetési gazdálkodás mellett nyílhat lehetőség. A négyes pont: sokat beszéltek erről a képviselőtársaim, hogy vajon a stabilizáci ós csomag mennyit ártott a gazdasági növekedésnek. De hát, legyünk őszinték: mindannyian tudjuk, merthogy erre számos történelmi tapasztalat van a világ számos országában, hogy ott, ahol a gazdaság stabilizációjára kerül sor, bizony a gazdasági növekedés m egcsappan, és hogy nem tudtuk elérni a korábbi években megszokott 4 százalékos ütemet, ez várható volt. Mégis azt javaslom a képviselőtársaimnak, hogy ha már a kormánykoalíció politikusainak nem hisznek, csapják fel a mai Financial Timesnak a számát, ahol arról van egy hosszú elemzés, tessék nyugodtan elolvasni, hogy mennyire sikeres volt ez a stabilizáció, milyen belpolitikai ellenállással kellett a kormánykoalíciónak megküzdenie. Számunkra ez egy megnyugtató visszajelzés; most nem mondom el mindazt, amit Lendvai Ildikó is elmondott, hogy hány pozitív visszajelzést kaptunk a hozzáértő szakértő szervezetektől vagy akár a médiától, hogy igenis az ország jó úton jár. A probléma, tisztelt képviselőtársaim, abban van, hogy ha vé gighallgatom az ellenzéki képviselőket, akkor az embernek egy olyan benyomása keletkezik, mintha a stabilizáció nyomán bekövetkezett növekedéscsökkentés rosszabb, mintha az országban pestisjárvány dúlt volna. De az a helyzet, hogy ez az állítás egyszerűen nem állja meg a helyét. Nem mondom, részben szerencsések is voltunk, a nemzetközi környezet szerencsésen alakult, a konjunktúra erősödött, a pénzpiacok türelmesek voltak, hittek a kormány elképzeléseiben, ezért a magyar gazdaság és benne az üzleti világ ke vésbé sínylette meg a stabilizációt, mint ahogy - bevallom őszintén - mi is számoltunk vele, és messze volt attól, amelyet önök megjósoltak. Vegyük komolyan ezt a kérdéskört! A GDPstatisztika azt mutatja, hogy leginkább a költségvetési szektorból igénybe vett szolgáltatások fogyasztása esett vissza. Tudom, hogy ez nem jó annak, akit érint, ugyanakkor lássuk be, cél is volt. Hát nincs egy olyan elképzelés, hogy az üzleti világot a lehető legjobban elválasszuk a költségvetéstől? Ezt a célt elértük, ez szerin tem rendben van, és közben az az igazság, hogy vagy nem, vagy lényegesen kisebb mértékben mérséklődött az üzleti szektor, mindenekelőtt az ipar és az üzleti szolgáltatások teljesítménye. Nézzék meg az idei első fél évre vonatkozó statisztikákat! Erőteljes feldolgozóipari beruházásról, tevékenységről tanúskodnak, eközben dinamikusan nő az ipari termelés is. Többen beszéltek erről, hogy az elmúlt időszak legkatasztrofálisabb aszálya miatt rettenetes kárt szenvedett a mezőgazdaság, az agrárgazdaság. Itt a kies ő jövedelmeket nemcsak a kormány közreműködésével, hanem az európai forrásokból is végül is sikerült kipótolni. Képviselőtársaim, nem azt mondom, hogy a gazdasági növekedés nem esett vissza. Én azt mondom, hogy ez részben szükségszerű volt, nem olyan mérté kben, ahogy ezt önök láttatni szeretnék, és az a mély meggyőződésem, hogy a stabilizáció eredményének a jelentkezésekor a gazdasági növekedés soha korábban nem látott fejlődésnek fog indulni. Az ötödik pontom: egy új érv a szigor, az ésszerűség mellett, eg y kicsikét előretekintve a 20092010es évekre. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a 2009ben ma még nem látható vagy nem jól előrelátható kockázatok elhárítása és a jövőbeni növekedés megalapozása is szükségessé tegye a szigor megőrzését. Nem tudjuk, hogy a nemzetközi konjunktúra mérséklődike, a pénzpiacok elbizonytalanodnake, de amit mindannyian tudunk, az, hogy az energiahordozók árai ingadoznak. Azt hiszem, helyes célkitűzés, ha azokban az években igyekszünk mérsékelni az ezzel kapcsolatos kockázatoka t, amikor erre a legkisebb társadalmi áldozatok mellett van mód. Mi úgy látjuk, hogy az előttünk fekvő 2008. évre vonatkozó költségvetési javaslat megalapozza ennek a lehetőségét. Egyébként azért is szükséges mindez, mert a hazai üzleti világ, a magyar kis- és közepes vállalkozások, elismerve a korábbi évek rossz tapasztalatait és a stabilizációval elkerülhetetlenül együtt járó belső keresletszűkülés miatt tartózkodóvá váltak a hosszú távú fejlesztéseket és beruházásokat illetően. Éppen ezért nemcsak a magy ar gazdaság, hanem a
