Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1787 adósságaink minősítése egyre kedvezőtlenebbé vált az elmúlt években, holott 2004 óta uniós tagország vagyunk. Ezekből az adatokból világosan látszik tehát, hogy mi az a h elyzet, amit önök előállítottak a 2008as költségvetés kiindulási pontjánál. Itt jutok el ahhoz a fejezethez, hogy milyen kockázatok is vannak, vagy melyek azok a teendők, amelyek a gazdaságpolitika alapját kellene képezzék. Itt hadd kezdjem mindjárt a pén zügyminiszter úr által emlegetett konvergenciaprogrammal. Először is rögzítsük, hogy a konvergenciaprogram nincs kőbe vésve. Ezt pont Veres János tudhatná a legjobban. Emlékezzünk vissza, hogy volt egy 2005. decemberben elkészített konvergenciaprogramja az országnak, amivel a választási kampányt csinálták meg 2006ban, és aztán volt egy 2006. decemberi konvergenciaprogram, és a kettő között köszönő viszony sincs. Tehát a konvergenciaprogramok nincsenek kőbe vésve, ezeket lehet módosítani egy adott időszak e seményeinek - kiderült, tényként rögzült számoknak - a birtokában. A második megjegyzésem, amit szeretnék mondani, hogy a miniszter úr itt arról beszélt, hogy a kormány számára továbbra is ez a zsinórmérték, a 2008as költségvetés elkészítésekor is ez szol gált a költségvetési tervezés alapjául. (12.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Azért tegyük fel magunknak azt a kérdést, hogy vajon ez a zsinórmérték valami helyes irányba vezetie az országot, ugyanis erről hajlamosak elfeledkezni a kormányzat képviselői vagy gazdaságpolitikusai. Úgy ragaszkodnak a konvergenciaprogramhoz, mint a Szentíráshoz, csak hát van egy óriási nagy különbség, hogy ez a konvergenciaprogram mégiscsak azok által készítődött, akik korábban, négy éven keresztül, ahogyan a miniszterelnök úr mo ndta, nem csináltak semmit. És az emberi gyarlóság, az emberi kockázat vagy hiba működik ebben a konvergenciaprogramban is. Tehát azt kell mondanom, ahhoz, hogy a konvergenciaprogram helyes irányba mutasson, a konvergenciaprogram módosítására lenne szükség . Ugyanis az a konvergenciaprogram, amit ez a kormány nyújtott be, Magyarország és a magyar gazdaság számára az utolsó helyek egyikét jelöli ki az Európai Unióban. Keveset beszélünk erről - talán a költségvetési vita most egy kicsit megadja erre a lehetősé get , hogy bizony egy olyan konvergenciaprogramot nyújtottunk be, amit ha teljesítünk és amit ha betartunk, akkor azt a célt tűzhetjük ki magunk elé, hogy Magyarország várhatóan Románia előtt, 2014ben fog az euróövezet országá vá válni. Ez az optimális eset, hiszen emlékezzünk vissza, a konvergenciatanács már akkor is elmondta a kormányzati anyaggal szemben, hogy a lehető legoptimistább variációval számolnak. Tehát itt nincsenek világgazdasági hatások, itt nincs növekvő olajár, itt nincs infláció egy országban, itt minden a lehető legnagyobb rendben történik - erre épül a kormányzat konvergenciaprogramja, amihez aztán most Veres János ragaszkodik. Holott nem ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim. Nézzük meg, hogy mi történik! H a kinyitják az Állami Számvevőszék jelentését, ott van egy nagyon korrekt és pontos ábra, amelyik bemutatja azt, hogy a konvergenciaprogram számai és a 2008as törvényjavaslat számai hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ebből világosan látszik, hogy bizony itt a zért már eltérés van az infláció és a növekedés tekintetében. Az a helyzet állt elő, amire mi figyelmeztettünk 2006ban, hogy a kormányzat a megszorító csomaggal túladóztatta az országot. Nagyobb a növekedési áldozat annál, mint amennyit a helyzet akkor in dokolt volna. Túladóztatják az országot. Hadd idézzem talán önök, kormánypárti képviselők számára hiteles forrásként Veres Jánost! Szeptember 18án egy sajtótájékoztató volt a Pénzügyminisztériumban, ahol arról szá moltak be, hogy ebben az esztendőben várhatóan 186 milliárd forinttal több bevétel folyik majd be. 186 milliárdos többletbevétel fog teljesülni, amiből 25 milliárd forintot lehet a magasabb infláció hatásának prognosztizálni. A miniszter úr beszámolt arról , hogy a társasági adónál plusz 15 milliárd, az általános forgalmi adónál plusz 68 milliárd, az szjanál plusz 10 milliárd, a társadalombiztosításnál plusz 73 milliárd és az elkülönített állami pénzalapoknál pedig plusz 20
