Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője:
1771 először - a képviselők rendelkezésére bocsátott, de ez nem pótolja a kormányzatnak azt a kötelezettségét, amely az átlátható és a jövő tekintetében elemezhető szintű vizsgálatokra ad módot. Ezért azt kell mondanunk, hogy a 2008at követő évek kilátásai legalább akkora kockázatot hordoznak, mint az előző, kéthárom évvel ezelőtti helyzet. Ez a bizottsági vitában olyan módon is megjelent, mintha 2005öt írtunk volna, ez volt az érzése a bizottsági tagoknak, hiszen: happy hangulat, minden rendben van, minden remekül megy, és egyébként is az ellenzék, igaz, hogy már öt éve nem kormányoz, de minde nért ő felel. Ez a hangulat tükröződött vissza, ez a teljes felelőtlenség, és láthatóan a folyamatokba történő újbóli visszazökkenés veszélye jelenik meg. Az intézkedések fenntartása kapcsán, amelyeket 2006 nyarán hozott meg a kormányzat úgymond tűzoltó in tézkedésekként, nyugodtan mondhatjuk, amit akkor is jeleztünk, hogy nem fogják meghozni a hosszú távú problémáinkra a megfelelő megoldást, sőt ezen intézkedések komoly veszélyt jelentenek, komoly áldozatot kívánnak meg, részben a gazdaság növekedésén és íg y a munkahelyek megszűnésén keresztül, másrészt pedig a szociális válság, a szociális leépülés következményeként. Ezért a romló üzleti környezet és a befektetések elmaradása már most is jelzi a helyzet tarthatatlanságát. A 2008. évi törvényjavaslat során o lyan alapkérdések maradnak továbbra is megválaszolatlanok, mint a hitelesség problémájának a megoldása, a felelősség kérdésköre, valamint annak a személyi konzekvenciái. Azt gondolom, alkalmat teremt ezt alátámasztani részben a 2006. évi állami számvevőszé ki megállapításokból a kormányzat számára kötelező intézkedések parlamenti döntéshozatalba való illesztésének az elutasítása, amelyet mind a parlamenti többség, mind a kormány elutasít, hogy ez kötelező legyen a számára. Tehát az elmúlt évekhez hasonlóan m egfogadjuk belőle, amit tudunk, amit meg nem, azt tovább görgetjük, és sajnálkozik a kormány, mintha ehhez semmi köze nem lenne. Ugyanezt a megállapítást kell tennünk a közpénzügyi szabályozottsági hiányosságokkal kapcsolatban, mintha ez a mai MSZP vezette kormánytól független lenne, hiszen nagyon jól emlékszünk, hogy 2002 nyarán az első lépések között pont azt a költségvetési korlátozó tényezőt, amely a pótköltségvetés intézményét szabályozta, szüntette meg, számolta fel. És ehelyett nemhogy valami újabb, más korlátozást állított fel, hanem még ma is csak arról beszél - öt év után , hogy majd valamit kell csinálni egyszer, valakinek, valahol, ha majd mindenki úgy gondolja. De ebben a 2008. évi költségvetésben egyáltalán nincs erre utaló nyom sincs, ezért a nnak az államháztartási egyensúlyt kézben tartó szabályozásnak a hiánya fennmarad 2008ban is, amely az előző évek bajait okozta. Így a hitelesség problémájára ezen törvénytervezetnek még a megoldási szándékát sem érzékeljük. A versenyképességi problémát s orolhatnám második súlyos problémaként, amely hosszú távon is gondja és problémája a költségvetésnek és az egész kormányzati gazdaságpolitikának, hiszen az adóterheken és a járulékterheken keresztül a magyar kis- és középvállalkozói szféra, amely a legnagy obb foglalkoztatója a magyar gazdaságnak, terhei továbbra sem mérséklődnek, és az élőmunkaterhek csökkenése sem történik meg. Ezen problémára a kormányzat gyakorlatilag nem válaszol, nem kívánja ezt a kérdést megoldani, még a szándékot sem látjuk ezen alap probléma kezelésére. A harmadik, amelyet az eurócéldátum kijelölése kapcsán lehetne megfogalmazni, ez a gazdaság egészének egy olyan igazodási pontot jelentene, ahol a gazdasági élet szereplői ehhez igazodva tudnának felkészülni arra az európai uniós pénzü gyi csatlakozásra, amely az euró bevezetését jelentheti. Jelenleg tény, hogy a magyar gazdaságpolitika, mint ahogy 2007ben, úgy 2008ban egyetlen kritériumát sem teljesíti a makrogazdasági számoknak, amelyek ennek a csatlakozásnak egyáltalán a realitását megfogalmazhatnák.
