Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 24 (99. szám) - „Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?” címmel politikai vita - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter:
1731 Azt gondolom, hogy ez kevés, ez nem egy átfogó konce pció. Nagyonnagyon sajnálom, hogy több nemet hallottunk, mint konstruktív javaslatot, konstruktív megoldást. Összegzésként ezen a vitanapon, amely ugyan a népegészségügyről és a társadalombiztosítási rendszer átalakításáról szólt, azt gondolom, hogy illik beszélni egypár szót a népegészségügyről, hogy miért is betegszünk meg, és miért is fontos, hogy beszéljünk a népegészségügyről, és foglalkozzunk itt is a népegészségüggyel. Egypár adatot, ha nem haragszanak, akkor szeretnék idézni, egypár olyan statiszti kai adatot, amivel azt gondolom, érdemes naponta és naponta szembesülnünk, hiszen a statisztikáink csak együtt változhatnak, hiszen nem kormányzati ügy vagy kizárólag kormányzati ügy a betegségek megelőzése, össztársadalmi ügynek kell lenni. Sokat dohányzu nk itt Magyarországon, a férfiak 41, a nők 26 százaléka dohányzik többkevesebb rendszerességgel. Sajnos, a nemdohányzók is veszélyeztetettek, a lakosság 65 százaléka átlagosan naponta 270 percet tölt olyan környezetben, ahol mások dohányfüstjét szívja; cs ak mindezért évente közel 28 ezer honfitársunkat veszítjük el. A magyarok közismerten egészségtelenül táplálkoznak, még mindig túl sok zsiradékkal főzünk, és nagyon kevés friss gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, túl sok sót és édességet használunk. Tíz mag yarból öt túlsúlyos vagy elhízott, minden második honfitársunk tehát túlsúlyos vagy elhízott. Éppen ezért idő előtt megjelenik a szénhidrát- és zsíranyagcserezavar, sok a cukorbeteg, a korai érelmeszesedés, a magas vérnyomás. Naponta alig tíz percet mozgu nk, a felnőttek kétharmada egyáltalán nem mozog gyakorlatilag soha semmit. Elhanyagoljuk a szűrővizsgálatokat, hadd utaljak megint csak a mammográfiás szűrésre, amivel a bevezetőmben kezdtem, a behívott nőknek körülbelül 40 százaléka veszi igénybe a szűrés i lehetőséget. Sajnos, méhnyakrákszűrésnél az adat még elrettentőbb. Van mit javulnunk tehát, van hol javítanunk tehát, lenne hol mozgósítani tehát, érdemes lenne mozgósítani az embereket minden közösségben, színtéren, hogy vegyék igénybe a szűrést. Ne csa k a biztosítási rendszerről beszéljünk, beszéljünk az egyén felelősségéről, a közösség felelősségéről, a teljes társadalom felelősségéről, abban arról, hogy mitől lesz jobb a magyar lakosság egészségi állapota. S egy ilyen hosszú nap után, azt gondolom, ki csit megelőlegezve már talán a parlamenti általános vitát, illik összefoglalni, hogy miről is fog szólni tehát a biztosítási rendszer átalakítása, és ebben hol jelenik meg a népegészségügy. Egy olyan rendszer fog létrejönni Magyarországon, ahol fennmarad a kötelező, jövedelemarányos járulékfizetés, ahol nemhogy fennmarad, hanem erősödik a társadalmi szolidaritást jelképező nemzeti kockázatközösség. Kétfajta szinten, két helyen lesz verseny az ellátórendszerben, egyrészt a pénztárak között a biztosítottakért , másrészt pedig a szolgáltatókért, illetve a különböző szolgáltatói szintek között, hogy melyiket preferálják a betegek ellátásában. A pénztárak egymással versengenek, azonban minden egyes pénztárnál megjelenik a területi felelősség. Éppen ezért nem lehet olyan terület, nem lehet olyan magyar állampolgár, aki még ha nem is akarna élni a választás lehetőségével, kimaradna a rendszerből. Azt várjuk, hogy a rendszer átalakítása, a verseny megjelenése költséghatékonysághoz fog vezetni az egyik oldalon, a másik oldalon, a szolgáltatói oldalon pedig ez az állandó verseny és versenykényszer a minőség javulását fogja magával hozni, ahogy azt látjuk más európai példákból is. Azt gondolom, hogy a kialakuló rendszer egyszerre garantálja a lakosság összes érdekét, a bi ztonságot, a garantált, egyre jobb minőségű ellátást és a tájékoztatást. A pénztáraknak külön érdeke és lehetősége lesz például az ügyfeleik megtartására, vagy akár más ügyfelek elszívására, odatoborzására, hogy különböző többletszolgáltatásokat kínáljanak . Ilyen többletszolgáltatás lehet például plusz külön kiemelt szűrésprogram, azaz a népegészségügy szélesebb rétegbe tud kerülni a kötelezően előírt elemeknél, amit eddig is a biztosító finanszírozott, és a jövőben is a pénztárak
