Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 24 (99. szám) - „Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MIKOLA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1665 kormányoldalon, egy olyan reformba, aminek nemhogy a primer invesztíciója, az elsődleges forrásigénye nincs meg, hanem egyenesen egy súly os forráskivonás közben történik. Mi történt eddig? Esélyegyenlőtlenség jött létre, teljesítményvolumenkorlátok, várólisták. Szó sincs arról, ami célkitűzés volt, hogy az erőforrások gazdaságos felhasználása a reform célja, hiszen azzal kezdődött a reform , hogy az orvosszakmát eltávolították az útból. Mindenkinek tudnia kell, hogy az orvos a rendszer legköltségérzékenyebb tényezője, és egy jó szabályozási keretben ő maga jelenti a gazdasági hatékonyságot, a gazdasági racionalitást, hiszen ő költi el a pénz t az egészségügyben. Az a reform - idézőjelbe , ami úgy kezdődik, hogy a szakmát eltávolítják az útból, szétverik a kamarákat, az orvoskamarát, az ápolási kamarát, a gyógyszerészkamarát, az mindennek nevezhető, csak nem egészségügyi megújításnak, reformna k nem. Nincs fenntarthatóság az ágazatban, a kórházak adóssága az egekbe szökött. Érdekes volt számunkra, hogy a fenntarthatóságot jelentő tőkehányad biztosítása az egészségügyben, amihez egy konszolidációs programot kellett volna végrehajtani, nemhogy nem valósult meg, hanem még a polgári kormány idején elindított intézkedéseket is visszavonták. Gondolok itt a háziorvosok amortizációelszámolási lehetőségére, ezt is megszüntették. Nincs stabilitás a rendszerben, mindenféle arteficiális művi, úgynevezett meg oldások vannak; körzővel, vonalzóval felosztották az országban az egészségügyi intézményeket, ahova leszúrták a körző hegyét, az egy súlyponti kórház, de hogy ebbe a bizonyos meghúzott 55 kilométeres körbe milyen szociális körülmények között élő emberek, m ilyen útviszonyok, milyen elérhetőségek tartoznak, erről már nem szólt a reform. (13.40) Mellesleg megjegyzem, hogy nem hajtották végre a szerkezetátalakítást, és most egy nagyon nehéz örökségre akarnak ráhúzni egy olyan, valóban világtörténelmi kísérletne k minősülő biztosítási rendszert, ami egyszerűen nem illik rá. Egy végre nem hajtott szerkezetátalakításra ráengedni ezeket a nyereségérdekelt biztosítókat, ez legalábbis a jelenlegi káosz elmélyülését és súlyos szociális válságot eredményezhet. Nehéz szív vel látjuk a gyógyszerpiaci intézkedéseket. A támogatási rendszert megváltoztatták, csökkentették a gyógyszerek támogatását, és a Statisztikai Hivatal adatait idézem, már januárban 50 százalékos lakossági tehernövekedés mutatkozott, ami pillanatnyilag a tá mogatott gyógyszerek körében 2223 milliárdos nagyságrendű, a nem támogatottak körében 10 és 15 milliárd között van. Azt lehet mondani, hogy közel 40 milliárddal megnövelték a lakossági terheket, ennek következtében az emberek 10 százaléka ma nem tudja kiv áltani a gyógyszerét, illetve az orvos által felírt recepttel nem is megy el a patikába. Minősíthetetlen helyzet! Eladatlan készletek vannak a gyógyszertárakban, időszakos hiányok, a patikaliberalizációval pedig enyhén szólva nem é rte el a kormány a célját, azt, hogy fiatal gyógyszerészek kerülnek majd a patikák tulajdonosi szerepkörébe, hogy vidéken, kistelepüléseken fognak majd gyógyszertárak nyílni. Ennek éppen az ellenkezője történt, offshore cégekbe viszik ki a gyógyszertáraka t a tőkés befektetők, és a fiatal gyógyszerészek nem jutnak gyógyszertárakhoz természetesen, és az új gyógyszertárak érdekes módon nem az ország szélein, az elmaradott területeken, vidéken nyílnak, hanem a Millenárison, a Ferihegyi repülőtéren és ott, ahol a fizetőképes kereslet van, a belvárosban. Jöttek a következő lépésekként a vizitdíj, a kórházi napidíj, a lakossági sarcok. Érdekes, ahogy a miniszter asszony ezt a témát kikerülte, elfedte ezeket a meglévő gondokat, amiknek következtében ma azt lehet mo ndani, hogy aki szegény, az ne legyen beteg, ez lehet egy javaslat, aki pedig beteg, az ne legyen szegény, mert egyébként könnyen elesik a gyógyulás lehetőségétől. Egyébként pedig a vizitdíj, kórházi napidíj nem váltották be a hozzá fűzött elképzeléseket, azt remélte a kormányzat, hogy a vizitdíjból 2007ben 23,3 milliárd forint fog összejönni. Az év végi várható, vizitdíjból származó összeg nem fogja elérni a 14 milliárd forintot.
