Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 24 (99. szám) - Megemlékezés Deák András (KDNP) országgyűlési képviselő haláláról - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Kispál Ferenc (Fidesz) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
1651 átadták a kormányzást annak a kisebbségi pártnak, amelyik 17 százalékos szavazatával igencsak kisebbség volt. A forradalomra való emlékezéshez hozzátartozik ez mint háttér. Az elkövetkező események, a diktat úra, a zsarnokság elvezetett odáig, hogy a nép nem kedvelte, nem szerette, felkelt. Az október 23án kitört forradalom azért győzött, mert a nép haragja elsöpörte a kommunista diktatúrát. A forradalom akkor lendült szabadságharcba, amikor a megszálló szovj et hadsereg beavatkozott, és segítséget nyújtott a megbukott, levitézlett rezsimnek. Az eseményeket a forradalom dinamikája váltotta ki, a zsarnokság provokációja, amelyik osztályharcról beszélt, cenzúrát gyakorolt, terrort hozott. A helyzetet súlyosbított a az ügyetlen propaganda, amelyik a nép gazdagságáról beszélt, a nép boldogságát hangoztatta. Hazugságok, hazugságok! Lényegében egy rosszul működő zsarnokság építménye omlott össze. A rezsim vezetői, attól tartva, hogy az ellenőrzés kicsúszik a kezükből, megálljt parancsoltak, és ez lett a vesztük. A parancs ahelyett, hogy az evolúciót megállította volna, forradalmat generált. Győzött a forradalom. Ha a stabilizáció folytatódik, nem lett volna szükség szabadságharcra. Azért teszem fel a kérdést így, és azé rt adok ilyen választ, mert ha ez tudatosabb volna a mai magyar világban fél évszázaddal később, sok kellemetlenségtől, fájdalomtól óvhatnánk meg magunkat. A forradalom győztes napjaiban összefogott a nemzet, és az átalakuló Nagy Imrekormányokhoz csatlako ztak a polgári nemzeti pártok, Kovács Béla és Tildy Zoltán. Amikor Tildy Zoltán elmondta beszédének azt a mondatát, hogy Nagy Imre kommunista, én nem vagyok az, most összefogunk a nemzet érdekében, akkor, barátaim, egy órán belül elhallgattak a fegyverek. (12.30) Milyen jó volna, ha így látnánk, hogy a nemzet képes összefogni, és az összefogás mit teremt! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Aztán a Szovjetunió megint, másodszor is beavatkozott, s megint kommunisták kezébe helye zte a hatalmat, a kormányzást. Szabadságharc következett. (Az elnök ismét csenget.) Mártíromság következett. De Magyarország olyan példát mutatott önmagának és a világnak, amit másutt talán még jobban tisztelnek, mint mi magunk. Jó volna, ha tükörbe néznén k, olyan magyar világot látnánk, amire büszkébbek lehetnénk, és jobban kormányozhatnánk. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Nincs jelzés.) Nem jelentkezett senki sem. Az utolsó napirend előtti felszólalás következik. Szabó Zoltán frakcióvezetőhelyettes urat illeti a szó, az MSZPfrakcióból. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban lezajlottak az októberi ünnepek, és sajnos azt kell mond ani, hogy ha jelentős lépést tettünk is előre, azért még mindig nem tudtuk méltósággal, az ünnepet megillető méltósággal megünnepelni ezt az eseményt. A Magyar Köztársaság polgáraiban még mindig nem az öröm, hanem sokkal inkább a szorongás merült fel, amik or a forradalom és a szabadságharc 51. évfordulója, illetve a Magyar Köztársaság 18. születésnapja elé néztek, és lássuk be, hogy nem volt teljesen indokolatlan ez a szorongás, hiszen Budapest utcái, ha rövidebb időre is, de ismét csatatérré változtak. A 2 2ei néhány ezres és a 23ai pár tucatnyi vagy pár százas csoportok nem tudták ugyan megzavarni sem az állami ünnepet, sem a nagyobb békés megemlékezéseket, de azért ott voltak, és hogy nem történt nagyobb baj, ez valóban a rendőrség fellépésének köszönhet ő. Természetesen úgy gondolom, hogy mint minden rendőri erőszakot, ezt is utólag ki kell vizsgálni, de jelenleg úgy tűnik, hogy a rendőrség - ahogyan Eörsi Mátyás képviselő úr is elmondta - valóban szakszerűen, jogszerűen és arányosan lépett fel. Tisztelt Ház! Én azonban azt hiszem, hogy nem a rendőrség, hanem a mi feladatunk az, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek mellett a Magyar Köztársaság polgárai örömmel nézhetnek az ilyen ünnepek elé. Ehhez azonban szükség volna néhány dologra. Szükség v olna
