Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
1627 azok a kormányok, azok a parlamentek, amelyek igenis szeret nék a nők esélyegyenlőségét elősegíteni, hogy a pártoknak kvótát kell alkalmazniuk. De lehet kvótát az alkotmányban is előírni. Azokban az országokban tehát, ahol a pártok önként alkalmazzák magukra - ezek azok az országok, ahol régebben vezettek már be kv ótát, leginkább az északi országok tartoznak ide , ott elégséges az, hogy a pártok vezetnek be ilyen intézkedéseket; ahol nem, ott a törvényhez nyúlnak, és ezzel az eszközzel biztosítják a nők esélyegyenlőségét. Belgium, Franciaország, Spanyolország és Po rtugália tartozik ide az Unió országai közül, de a szomszédos Szerbia is alkotmányban rögzíti a nők minimális számát a parlamentben. Amikor benyújtottuk ezt a törvényjavaslatot, akkor csak remélni tudtuk, hogy olyan társadalmi támogatottsága lesz, mint ami lyen kiderült, hogy van. Az előbb idézett felmérés szerint a magyar lakosság 75 százaléka pártpolitikai kötődéstől függetlenül támogatja ezt a javaslatot. Csaknem száz magyar civil szervezet és a 4 ezer tagszervezetet számláló Európai Női Lobbi, valamint a z ENSZ nők elleni diszkriminációs bizottsága - angol rövidítéssel a CEDAWbizottság - arra kérte a magyar parlamentet, hogy mihamarabb fogadja el ezt a törvényt és alkalmazza is. Persze nagyon jól tudjuk, hogy vannak ezzel a módosító javaslattal szemben - és leginkább, ahogy mondtam, a szóval szemben - ellenérzések. Sokan mondják azt, hogy a kommunizmusban sem működött ez az eszköz. Csak hát senki sem gondolja azt komolyan, hogy a választásokat el kellene törölnünk azért, mert a kommunizmusban is voltak vál asztások, és azok sem voltak igaziak. Azt gondolom, nagyon nagy hibát követünk el, ha egy szó hangzása és története miatt eltekintünk attól, hogy egész másfajta tartalomról van szó. Az államszocializmusban alkalmazott kvóta egy tablót kívánt felállítani, a zt próbálta bizonyítani, hogy az esélyegyenlőség, pontosabban a demokrácia már megvalósult Magyarországon; a mi javaslatunk célja viszont éppen az, hogy elősegítsük a demokrácia kiterjesztését az ország nagyobbik felére. A javaslatunk célja az, hogy előseg ítsük az esélyegyenlőség érvényesülését, nem pedig az, hogy bemutassuk, hogy máris milyen jó a helyzet. Egyébként sem gondolhatjuk azt, hogy egész Európa tévúton jár - de nem csak Európát értve ide, hanem kitágítva, a világot is , és nem gondolhatjuk azt, hogy többek között a német kereszténydemokrata párt kommunista lenne, holott ebben egy nagyon kemény kvóta működik. Mondják azt is, hogy szerves fejlődéssel, a gondolkodás átalakításával kellene elérni, hogy a helyes arányok, a kiegyensúlyozott arányok me gjelenjenek a parlamentben. Igen ám, csak ez sehol sem működött. Sokan mondják, hogy a skandináv országokban erről van szó, de ez nem igaz. A skandináv országokban a tudatformálás erőteljesebb módja akkor következhetett be, amikor a nők aránya 20 százalék fölé került a parlamentben, és az igazán jó, a nők esélyegyenlőségét segítő törvények - de nemcsak ott, hanem például Spanyolországban is - akkor kezdtek megszületni, amikor az egyharmadot, a 33 százalékot átlépte ez a bizonyos kritikus küszöb, amikor ezt átlépte a nők aránya. De gondolkozzunk el azon is, hogy várhatunke alapvető emberi jogok biztosításával akkor, ha felismertük, hogy itt alapvető emberi jogok sérülnek, arra, hogy majd egyszer megváltozik a gondolkodás, várhatunke arra, hogy azokban a meg yékben, ahol úgy döntenek az emberek, hogy nem akarnak halálbüntetést, ott ne legyen, ahol meg még nem jutottak el a tudati fejlődés ilyen fokára, ott meg legyen, vagy szép fokozatosan leépítjük a halálbüntetést. Ott sem tettük ezt. Az emberi jogok érvénye sítésével kapcsolatban ha felismertük a jogsértést, akkor erkölcsi kötelességünk, hogy azonnal megpróbáljuk orvosolni. Sokan hivatkoznak a tiszta versenyre. Akik a tiszta versenyre hivatkoznak, ugyanabba a hibába esnek, mint amiről az előbb beszéltem. Ha a zt gondoljuk, hogy most a tiszta verseny dönt - hiszen ez az állítás, hogy csak a tiszta versenynek szabad döntenie , és ennek az eredménye, hogy 11 százalékban vannak nők a magyar parlamentben, az mérhetetlenül leértékeli a nőket, és természetesen rendkí vül igazságtalanul. Tiszta verseny nem lehet ott, ahol a versenyzők egyik része, a nők - ha egyáltalán pályára léphetnek, mert lehetőséget és engedélyt kapnak erre , akkor is mázsás