Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1616 mintegy négyszáz ügyvédről, illetve társadalmi szervezetekkel együttműködő ügyvédről van e helyütt szó - már ne csak jogi tanácsot adhassanak, vagy keresetlevelet készíthessenek számukra, hanem elláthas sák perbeli képviseletüket is. Mit tesz a javaslat a költségvetési források ésszerű felhasználásáért? Igen sokat. Egyrészt a jogi segítők feladatainak bővítésével nem duplázza meg az állami kiadásokat, nem teremt párhuzamosságot, ehelyett kivált, megszünte t egy másik állami szolgáltatást, a pártfogó ügyvédek költségmentes ügyekben történő bírósági kirendelését. Megteremti a törvényjavaslat a polgári perekben a részleges költségmentességet. Ennek eredményeként a bíróságnak a jövőben már nemcsak arra nyílik m ódja, hogy valakit teljes egészében mentesítsen a perlés költségei alól, hanem arra is, hogy a per sajátosságaihoz, a bizonyítás költségigényességéhez vagy a fél személyes körülményeihez igazodva egyfajta részleges, s ezáltal az állam számára kevesebb kiad ással járó költségkedvezményt adjon. Nagyon fontos eleme a törvényjavaslatnak a tárgyi költségmentesség megszüntetése. A perlekedőt az ügy tárgya helyett a rászorultság alapján kell kedvezményben részesíteni, ezt diktálja a társadalmi igazságosság követelm énye is. Annak érdekében, hogy a bírósághoz fordulás az érintett ügyekben se szenvedjen késedelmet, a törvényjavaslat a per költségeinek előlegzése alól továbbra is mentesíti a feleket. Reményeink szerint ez egy elfogadható, kompromisszumos megoldást jelen t a mai támogatási rendszer és a tisztán rászorultsági alapon működő támogatási elvek között. S utoljára, de nem utolsósorban: mit tesz a törvényjavaslat a minőségi ítélkezésért, a jogviták mielőbbi, eredményes lezárásáért? A javaslat alapvető változást er edményez az államilag finanszírozott jogi képviselet megszervezésében, annak ellátásában. Nem a perben eljáró bíró fog ugyanis a jövőben dönteni arról, hogy járe az ingyenes képviselet valamelyik félnek - ez nehezen is egyeztethető össze a bírói független ség, a pártatlanság követelményével , másrészt nem ő fogja kiválasztani a képviseletet ellátó ügyvédet. Ehelyett a fél maga választhat ügyvédet a jogi segítők névjegyzékéből, s lehetőség lesz arra is, hogy az az ügyvéd legyen a jogi képviselője, aki már a pert megelőzően segítséget nyújtott számára, s ennek folytán ismeri az ügyet. Mind a bíróságok, mind az ügyfelek számára egyértelmű az új rendszer pozitív hozadéka. A bíróságok felkészült, motivált jogi képviselőkkel dolgozhatnak együtt, a felek és képvis előik között pedig erősödhet az egyébként nélkülözhetetlen bizalmi viszony, ami eredményesebb együttműködést tesz lehetővé. Az új jogi képviseleti rendszer szabályait tekintve a törvényjavaslat számos vonatkozásban pontosítja és kiegészíti a 2003ban elfog adott törvényszöveget, s e módosított tartalommal történő hatályba léptetésére tesz javaslatot. A kiegészítések kivétel nélkül azt szolgálják, hogy a jogi segítségnyújtást egyszerűbben igénybe lehessen venni - a fél ügyvédje például az ügyintézés teljes fo lyamatában közreműködhet , az ügyfél pedig ennek keretében minél szélesebb körű szolgáltatást kapjon. A peren kívüli jogi segítői közreműködést ennek érdekében például kiterjeszti a törvényjavaslat a bírósági iratok tanulmányozására is. A 2004 óta működő jogi segítők az új feladatok ellátására felkészültek, s a pártfogó ügyvédi képviselet átvétele előre láthatólag még jóval több ügyvédkollégájuknak adhat majd munkát. Az Igazságügyi Hivatal ezért továbbra is várja az érdeklődő jogászok jelentkezését a jogi segítői névjegyzékbe, a javaslat a névjegyzékbevételi eljárást erre figyelemmel egyszerűsíti és ésszerűsíti. Az állami finanszírozású jogi képviseleti rendszer, illetve általában a jogi segítségnyújtási rendszer működtetése nemzetközi szerződésekben válla lt kötelezettségünk, s mint európai uniós tagállam is kötelesek vagyunk ilyen jellegű szolgáltatást nyújtani polgáraink, illetve más tagállamok azon polgárai számára, akik az igazságszolgáltatást hazánkban veszik igénybe. Nemcsak belügyünk tehát a jogi seg ítségnyújtás, annak eredményeiről más tagállamok irányába vagy éppen az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is szükség esetén számot kell adjunk. Kérem a tisztelt
