Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PETTKÓ ANDRÁS jegyző: - ELNÖK (dr. Áder János): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1527 hatásairól pontosabb információink l ennének, jó lenne, ha valóban az adó- és járulékfizetők körének bővülése okozná Magyarországon a bevételek látványos növekedését. Nem vonom kétségbe, hogy a kifehéredésnek hatása van a bevételekre, de a bevételnövekedés túlnyomó része jelentős, és kevésbé jelentős adóemelésekből származik. Így a kormány komoly inflációs adót vetett ki, hiszen nem valorizálja az szjatáblát. Bevezeti az értékalapú telek- és ingatlanadót. Bevezeti a banki céltartalékadót, pontosabban megszünteti a kivételes helyzetet. Bevezet i a cégek luxusadóját, jelentősen emeli a cigaretta jövedéki adóját, emeli a normál ólmozatlan benzin jövedéki adóját, és ezt kiveti néhány, korábban nem létező üzemanyagfajtára is. Az EUirányelvre hivatkozva új adóelvonást vezetnek be a nem üzleti felhas ználású villamosenergia- és földgázfelhasználásra. Ez az energiaadó, ezzel a törvényjavaslat 106. §a foglalkozik. Összevon három kisadót, amit a korrigált nettó árbevétel alapján kell fizetni, ami 14 százalék bevételtöbblethez vezet, és így tovább. Az MDF a legdurvább adóemelésnek az inflációs adó kivetését tartja. Nem történt meg a személyi jövedelemadótábla valorizációja. Az infláció jelentős megugrása 2007ben, illetve 2008ban várhatóan 4,5 százalék vagy még magasabb, szintén hatást gyakorol az adóbev ételek növekedésére. Ez az inflációs adó egyébként a fűnyíróelv alkalmazását jelenti, hiszen válogatás nélkül mindenkit érint. A dolog másik oldala, hogy a magas infláció sok területen kedvezően hat a kiadások csökkentésére, hiszen sok támogatási norma enn ek következtében leértékelődik, amelyek jórészt ismét a lakosság reálpozícióinak a romlását idézik elő. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a 2007. évi 7,57,8 százalékos infláció és a bevezetett 20 százalékos kamatadó a megtakarítások esetében jobbára negat ív nettó reálkamatokat eredményezett mindenki számára, legyen az magánszemély vagy vállalkozás, aki megtakarítással rendelkezett. Ez tovább nehezítette az idén 6 százalékos reáljövedelemcsökkenést elszenvedő lakosság helyzetét. Az MDF szükségesnek tartja és javasolja a tisztelt Háznak a személyi jövedelemadótábla valorizálását. Ebben a törvényben készíti elő, csempészi be a kormány a 2009. évben bevezetni kívánt, számított értékalapú telek- és ingatlanadót, ami a jelenlegi, túlnyomórészt négyzetméteralap ú ingatlanadóhoz képest jelentős többletterhet fog okozni a lakosság és a vállalkozások számára. Egyes számítások szerint a lakások értékalapú adókulcsának 0,25 százalékos vagy 0,5 százalékos előírása esetében az ebből származó bevétel 160200210 milliárd forint lesz, a nem lakások esetében pedig a 0,5 vagy 1,5 százalékos kulcs alkalmazásával 375 milliárd forint bevételi többlet várható, a jelenlegi ingatlan típusú adók megszüntetéséből adódó bevételkiesést is figyelembe véve. 2008ban a tervezett építmény adó, kommunális adó és az idegenforgalmi adó összesen 70,4 milliárd forint. Kormányzati körökből történnek mindenféle kiszivárogtatások, amelyek az ezzel párhuzamosan bevezetni kívánt ésszerű adócsökkentésekről szólnak, ezek azonban a törvényjavaslatban ne m szerepelnek, így a javaslat pozitívan semmiképpen nem értékelhető. Az MDF az értékalapú ingatlanadó bevezetését csak hosszabb távon tartja elfogadhatónak. A magas adóterhelés, a reáljövedelmek csökkenése, a kapkodó reformkoncepciók, az alacsony foglalkoz tatás következtében előállt létbizonytalanság mellett ez a rendelkezés a lakhatás biztonságát is megrendítené Magyarországon. A törvényjavaslat előterjesztői szerint az önkormányzatok közül eddig csak négy vezette be az értékalapú ingatlanadót, a többi azé rt nem alkalmazza az adóalap megállapításának ezen formáját, mert nincs megfelelő értékelési módszertan az ingatlanok tömeges, vitathatatlan, egyszerű, olcsó és áttekinthető adóztatási célú értékének meghatározására. A javaslat ezen értékelési módszertan t örvénybe iktatásával próbálja e hiátust pótolni, amelynek során építkezik a luxusadóról szóló törvénybe iktatott értékelési módszertanra, illetve annak gyakorlati működésére. Hogy a politikai blöffként - fizessenek a gazdagok - a választások előtt bevezete tt luxusadó hogyan működött vagy hogyan nem, arra ne vesztegessük az időt. Azt nyugodtan mondhatjuk, hogy valójában nem működött. Valószínűleg ennek az adónak a költségei magasabbak, mint az ebből származó bevétel. A vonatkozó 2005. évi törvény több mint 1 milliárdos
