Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
1504 Mi, ki sgazdák egyébként elengedhetetlennek tartjuk egy olyan élelmiszerkosár összeállítását, amelyben a termékek áfája, összhangban az EUs irányelvekkel, átgondoltan, az őstermelők és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva van meghatározva. Mivel a kompenzá ciós felár az őstermelők által értékesített mezőgazdasági termékek után vissza nem igényelhető, de továbbértékesítés után a befizetendő áfa miatti, a felvásárlás árát csökkentő hatást hivatott kompenzálni, az áfacsökkentés mellett van egy másik módja az eg yensúlytalanság megszüntetésének, ez pedig a kompenzációs felár növelése. A kompenzációs felárral kapcsolatban tehát nem az a gondunk, hogy milyen eljárással kell azt megigényelni, és nem is az, hogy hogyan lehet adóalanynak vagy nem adóalanynak értékesíte ni. Problémánk már több éve a százalékos mértékkel van. Mint ahogy említettem, 1993. január 1jétől a kompenzációs felár növénytermelési termékek és elsődleges feldolgozásai tekintetében 10 százalék, élőállatokra és állati termékre pedig 6 százalék volt, a mi már 1993. augusztus 1jétől 12 százalék, illetve 7 százalék. A 12 százalékos kompenzációs felár nem változott akkor sem, amikor a Medgyessykormány felemelte az élelmiszerek áfáját 12 százalékról 15 százalékra, és akkor sem, amikor a Gyurcsánykormány a zt 15 százalékról 20 százalékra növelte. Az őstermelőket mintegy 60 milliárd forintos veszteség érte ennek következtében. A jelenlegi törvénytervezet szerint pedig továbbra is megmarad a 12 százalékos, illetve a 7 százalékos mérték. De visszatérve az áfaku lcshoz, sérelmezzük, hogy Gráf József miniszter úr most már sajnos többször, többedszer is megfutamodott a saját javaslatától, hogy esetlegesen újraértékelné a sertéstartók szakmai szervezetének azt a javaslatát, miszerint a tőkehúsok áfáját az 5 százaléko s körbe kellene sorolni. Miniszter úr még tegnap is hivatkozott, igaz, más vonatkozásban, tudniillik a feketegazdaság elleni küzdelem kapcsán, az alapvető élelmiszerek esetleg 5 százalékos áfájára. Itt lett volna az alkalom, hogy lépjenek ebben a tekintetb en is. Az élelmiszeráremelkedések egyensúlyozására tehát, ha valódi szándék lett volna, a törvényjavaslat elkészítésekor lehetett volna többféle módot is találni, de még a szándékot sem érzékeljük. A törvényjavaslatban a korábban beharangozott, az élelmis zeráremelkedést fékező áfacsökkentésről szó sincs, pedig itt volt a lehetőség. Az élelmiszerek drágulása minden előrejelzés szerint tartós lesz, a kormány azonban láthatóan semmit nem tesz ennek megfékezésére, úgy tűnik, nem is érdeke, mivel a magasabb él elmiszerár magasabb áfabevételt jelent a költségvetésnek. Összességében úgy érezzük, hogy a benyújtott törvényjavaslat a mezőgazdaság részére semmilyen pozitív változást nem hoz, az élelmiszerárak tovább növekednek, az őstermelők pedig teljesen ellehetetle nülnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Demendi László képviselő úrnak, MSZP. DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Az általános forgalmi adóról szóló törvény vitája kapcsán eddig is sok minden elhangzott. Én azt gondolom, hogy azok a szakmailag, nyilván a felszólalók által indokoltnak nevezett kitérők és eltérők azért beleférnek ebbe a vitakeretbe, bármelyik oldalról is hangzik ez el. Egyik helyen kicsit nagyobb az eltérés, a másik helyen kevesebb. Az áfatörvény kapcsán magát a törvényhozást is - a beterjesztett javaslat alapján - többek között az kell hogy érdekelje, hogy melyek azok a változások, amelyek ennek kapcsán a javaslat szerint bekövetkeznek. Bővülnek az adóalanyiságra vonatkozó rendelkezések, változnak az ingatlanok értékesítésével és bérbeadásával kapcsolatos áfaszabályok, módosul a visszaigénylési rendszer és egyszerűsödik a számla adattartalma. Hatályon kívü l helyezi azokat az áfa alóli mentességeket a javaslat, amelyek a közösségi joggal nem egyeztethetők össze; ez többféle megvilágításban már eddig is elhangzott.
