Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1473 az egyetlen, hiszen sokan az iparűzési adót is forgalmi típusúnak gondolják. A növekedés tehát nem indokolja ezt a 7, 9 százalékos emelést. De nézzük meg az inflációt! A kormány először 3,3 százalékkal számolt a konvergenciaprogramban, a költségvetési előterjesztésben pedig már 4,5 százalékra teszi a jövő évi inflációt. Ez megint elég messzire van a 7,9 százaléktól. Vagy nézzük meg, hogy a végső fogyasztás a lakossági és a közösségi szektoron belül hogyan alakul. 2007 vonatkozásában az előrejelzések szerint mínusz 0,8 százalék lesz, tehát csökken a végső fogyasztás, s 2008ban a legoptimistább számítások szerint is 0 száza lék körüli végső fogyasztásnövekedéssel számolnak a gazdasági előrejelző szervezetek. Még egyszer mondom, hogy egy forgalmi típusú adóról van szó, és ha a végső fogyasztás stagnál vagy esetleg csökken, akkor megint csak túlzottan optimista ez a 7,9 százalé kos növekedés. Mit szoktunk válaszként kapni a bizottsági ülésen? Mit válaszolnak képviselőtársaim arra a felvetésre, hogy hogyan is jönnek össze ezek a makroszámok? A válasz nagyon egyszerű, azt mondják, hogy fehéredik a gazdaság. Kérdezem én, hogy ha val óban fehéredik a gazdaság, akkor ez miért nem látszik már a 2007es számokban, hiszen folyamatosan azt mondják, hogy a 2006ban elfogadott törvények hatására már 2007ben is fehéredik a gazdaság, és növekednek a bevételek. Nos, áfasoron nem nagyon tapaszta ljuk - még egyszer mondom, egy 5 milliárdos tétel van itt, amit pluszként behoztak , hogy ez a gazdaság nagyon fehéredne. Ráadásul ha fehéredne, akkor statisztikai értelemben jobban lehetne mérni a gazdaság teljesítményét, márpedig a GDP nem ezt mutatja. 1,2 százalékos volt - az Európai Unióban a dán gazdaság után a legkisebb - a magyar gazdaság növekedése. Tehát nem azt látjuk, hogy a gazdasági növekedést jobban számba tudjuk venni, hanem azt, hogy egy igen nagy recesszió szélén vagyunk, vagy már a közepé n, ezt már nem is lehet igazán tudni. És ha ezt nézzük, azt látjuk, hogy egyre több vállalkozás megy csődbe, kerül felszámolás alá, fejezi be végelszámolással a tevékenységét. Tehát ismételten nem azt tapasztaljuk, hogy a GDP növekedésére valami nagyon nag y ösztönzőerő hatna, ráadásul a növekedés feltételei is folyamatosan romlanak, amire az Állami Számvevőszék a tegnapi tájékoztatója során fel is hívta a figyelmet. Összességében azt mondhatom, hogy nagy probléma van a makroszámokkal: vagy nem helyes a korm ánynak az az előzetes várakozása, amely a gazdasági növekedésre, az inflációra, a végső fogyasztásra vonatkozik, vagy pedig az áfabevételek számítása van jelentősen túlbecsülve azért, hogy a bevételi oldal is valahogy kijöjjön a költségvetésben. Úgy gondol om, inkább erről lehet szó, hiszen a realitás az - s ezt mindenki érzi a bőrén az országban , hogy jelentős gazdasági növekedés nem várható, ezzel szemben az infláció - többek között az élelmiszerárak jelentős növekedése miatt - magas lesz, mégpedig tartó san, és a végső fogyasztásban sem tapasztalunk olyan jellegű növekedést, ami ilyen optimista előrejelzésekre adhatna okot. Önmagában tehát már ez is megkérdőjelezi, hogy ez a törvényjavaslat egyáltalán alkalmase általános vitára, hiszen ha ebből ilyen szá mítások adódnak, akkor bizony valamilyen jelentős probléma van. Ha a makroszint után mikroszinten is megvizsgáljuk a benyújtott törvényjavaslatot, érdekes dolgokra bukkanunk. (10.20) A törvényjavaslat általános indoklása nagyon szé p mondatot tartalmaz, amely arról szól, hogy tartós egyensúlyt kell létrehozni az adózókkal szembeni bizalmi elv érvényesülése, illetve az adóérdekek védelme között. Ez egy számomra nagyon szimpatikus és szép mondat, csak éppen a törvényjavaslat nem tartal maz erre vonatkozóan utalásokat, illetve javaslatokat. Mire gondolok itt elsősorban? Arra, hogy elhangzott a bizottsági előadók részéről is, hogy a mezőgazdaságban a kompenzációs felár, illetve az általános adókulcsok most már hosszú évek óta változatlanok maradnak. Tehát marad a 7 és 12 százalékos kompenzációs felár, amely jelentős forráskivonást, tőkekivonást biztosít a mezőgazdaságból élők kárára, illetve azt is látjuk, hogy sem a kedvezményezett kör, tehát az 5 százalékos kör nem változik, sem a 20 száz alékos adókulcs, pedig a
