Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 15 (97. szám) - A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
1423 szavazattal rendelkeznek, mint a tov ábbiakban most fel nem sorolt, de nagyon kicsi területtel rendelkező borvidékek. Azt gondoljuk, hogy három évvel ezelőtt egy törvénytervezeti fázisban már majdnem benyújtásra került az előkészített hegyközségi törvény, abban már mutatkozott az arányos szav azatra való hajlandóság, de talán túl közel voltunk a választáshoz, vagy igazából nem tudjuk, hogy a kormány végül is miért nem nyújtotta be akkor ezt a tervezetet. Örülünk neki, hogy ez a gondolat újra visszajö tt a parlament keretei között, örülök neki, hogy nem egymásnak feszülve, hanem ezt az arányosságot, jelenleg pedig az aránytalanságot mindenki felfedezni véli, és próbáljunk meg ebben közös indítvánnyal valahogy dűlőre jutni. Mi a magunk részéről megtettük az indítványt, főleg azért, hogy technikailag megnyissuk ezeket a szakaszokat a továbbiakban, vagy akár kapcsolódó módosító indítvánnyal, vagy netán egy bizottsági összehangolt módosító indítvánnyal rendezzük ezt a kérdést is. Ennek függvényében látjuk ma jd azt, hogy ha a technikai indítványok mellett a lényegi kérdésekben is tényleg együtt tudunk gondolkodni, akkor elképzelhető, hogy a magunk részéről is támogatni fogjuk, addig egyelőre fenntartással vagyunk, meglátjuk a következő egykét hét lefolyását. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megszólalásomat kezdve emlékeztetem magunkat jelen témánk címé re, ami a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermelésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi törvény. Azért teszem ezt ilyen formálisan, mert a három téma - ami megemlíttetik ezekben a címekben - egyikével kívánok foglalkozni. Szó van itt hegyközségekről, szőlőtermelésről és borgazdálkodásról. Az államtitkár úr anélkül, hogy idenézne, tudja, hogy az én témám most mi lesz. (Gőgös Zoltán: Mazsola!) A szőlőtermelés és a szőlőtermelésnek egy olyan speciális vetülete, amit nem elősz ör hoztam az Országgyűlés elé, és többkevesebb egyetértést, szimpátiát, időnként mosolygást kaptam. Ez mind jó, mert bízom benne, hogy ennek mégiscsak meglesz az eredménye. Miről is kívánok szólni? Tisztelt Országgyűlés! Módosítót nyújtok be ennek a témán ak, a szőlőkultúrának az egyik vetületéről. Nevezetesen a módosító célja az, hogy a szőlőkultúra gazdasági potenciáljában lévő számottevő egyik gyümölcsnek, a szőlőnek aszalt formában történő értékesítése elkezdődjön. A szőlő aszalt formában történő értéke sítése - amit magyar nyelven mazsolának nevezünk , a lehetőség minél teljesebb megvalósítása érdekében szükséges volna a magtalan szőlőfajták szaporítása, amit fokozottan jövedelmezővé tesznek a Magyarországon meglévő természeti adottságok. E szándékot or szágos programmá lehetne nyilvánítani törvényhozás útján. Magtalan szőlő bőven létezik ebben az országban, noha, ha közvéleménykutatást rendeznénk, talán 90 vagy 99 százaléka az embereknek azt hinné, hogy az nem terem meg Magyarországon. Hát megterem. Itt is az előbb mondta az egyik képviselőtársam - hol is van? , hogy az ő kertjében is van, az én kertemben is van Érden, és sok helyen. További mondata a módosító javaslatomnak, amiben azt hozom a Ház elé, hogy legyen feladata a kormánynak, elsődleges hatás körrel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy az itt megjelölt cél megvalósítása érdekében készüljön országos felmérés azokról a helyekről, ahol máris terem magtalan szőlő. E leltár ugyancsak tartalmazza, igenis tartalmazza a szőlőfajt ák megnevezését és a termelt mennyiséget. Továbbá a kormányzati feladatok terjedjenek ki a tudományos, oktatási, társadalmi és önkormányzati szerepvállalás ösztönzésén túlmenően a feldolgozóipari munkák alakítására, valamint a kereskedelmi folyamatok dolga ira. Indoklásképpen leírtam, hogy bár a Magyarországon termelt szőlőfajták íze és tápértéke sikeresen felveszi a versenyt az összehasonlításokban a világpiac más részeivel, az is tény, hogy mégsem létezik belőle készült aszalt gyümölcs, a mazsola. Ennek az a hiedelem az oka, hogy Magyarországon nem terem meg ez a
