Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 15 (97. szám) - A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1412 XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Soron k övetkezik a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/3894. számon, a bizottsági a jánlásokat pedig T/3894/1. és 2. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Gőgös Zoltán államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Államtitkár urat illeti a szó. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési mi nisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hegyközségi szervezetek működését érintő gazdasági környezet megváltozása, valamint a működési források ésszerűbb felhasználása szükségessé tette a hegyközségi szervezetek törvényi szabályozásának felülvizsgálatát. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény - a hegyközségi törvény - módosításának célja, hogy hatékonyabban és gazdaságosabban működtethető hegyközségi szervezetek jöhessenek létre, a meglévő hegyközségek pedig meghatározott formában történő átalakulással a jelenleginél rugalmasabban és hatékonyabban szervezhessék meg működésük pénzügyi alapjait. Az 1994es hegyközségi törvény megalkotását követően a legátfogóbb módosítás valós ul meg a törvényjavaslat elfogadása esetén. 1994ben a törvény megalkotásának legfontosabb célja az volt, hogy minél gyorsabban jöjjenek létre az önkormányzati alapon szerveződő hegyközségi szervezetek, amelyek az állami szerepvállalás mellett a szőlőbor ágazat működtetésében és fejlesztésében kaptak szerepet. Az azóta eltelt időszak igazolta, hogy a hegyközségi szervezetek az átvett közigazgatási feladatokat hatékonyan és eredményesen tudják ellátni. A hegyközségek a szőlőbor ágazat kiemelkedő szereplői, feladataik egy része államtól átvett feladat. A hegyközségi szervezetek államtól átvett feladatai Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta még hangsúlyosabbá váltak. (23.00) Az Európai Unió felé történő ágazati adatszolgáltatá sban a hegyközségek szerepe meghatározó, de igaz ez a közösségi támogatások igénybevételének rendszerére is, mivel a borpiaci támogatások igényléséhez szükséges különböző igazolásokat a hegybíró állítja ki. Ezért az igény a hegyközségi szervezetek hatékony abb és professzionálisabb működtetése iránt nemcsak a különféle hatóságok részéről fogalmazódott meg, hanem a termelők részéről is, akik ügyeik intézésében a leggyakrabban találkoznak a hegyközség tisztségviselőivel. A hegyközségi törvény módosításának egy ik központi része, hogy az önálló hegyközségalakítás feltétele a jelenlegi 50 hektárról 500 hektárra változik. A nagyobb méretű hegyközségek biztosíthatnák a hatékonyabb működést, biztosabb pénzügyi és szakmai alapot képesek megteremteni a hegyközségi fel adatok ellátására. A hegyközségalakítás feltételeinek megváltoztatása miatt szükséges rendezni a jelenleg létező hegyközségek átalakulásának kérdéseit. Az 500 hektáros területi követelménynek nem megfelelő hegyközségi szervezeteknek több lehetőséget is ad a törvény. A törvény hatálybalépését követően 60 napjuk van arra, hogy átalakuljanak. Ez történhet egyesüléssel, azon belül beolvadással vagy összeolvadással. A második: a hegyközség kezdeményezheti meghatározott feltételek teljesítésekor a hegyközségi ta nácsnál az 500 hektárnál kisebb területen történő működés engedélyezését. A hegyközség kezdeményezheti a hegyközségi tanácsnál a település borvidéki besorolásának megszüntetését, ezzel megszűnik a településen a hegyközségalakítási kényszer. Azokon a telep üléseken, ahol a törvényi
