Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésén elfogadott, az állami vagyonról szóló törvény zárószavazása név szerinti szavazási eredményének ismertetése - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
133 JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam benyújtott módosító indítványok közül az 1., a 2. és a 4. mellett kívánok érvelni. Tudom, hogy a törvénymód osítás célja mellett, amely azt szolgálja, hogy külön közhiteles és nyilvános legyen a földhasználati nyilvántartás, sok olyan érvet lehet felhozni, amely gyakorlatilag támogatható és ésszerű is, mégis azt kell mondanom, hogy vannak olyan mellékhatásai is ennek a törvényjavaslatnak, amelyek nagyon negatívak. Úgy látom, hogy ma már Magyarországon a földhasználathoz kapcsolódó jogok és kötődések erősebbek, mint a tulajdonhoz kapcsolódó jogok, hiszen a földhasználathoz kötődik az európai uniós területalapú tám ogatás, a föld jövedelemtermelő képessége is a földhasználót illeti meg. Azt látom, hogy a magyar mezőgazdaság jelentős része nem családi, nem egyéni vállalkozások alapján működik, hanem gazdasági társaságok formájában. A gazdasági társaságok formájának je lentős részét képezik a részvénytársaságok, nyílt vagy zárt részvénytársaságok. Az a gyakorlat kezd eluralkodni, hogy a részvénytársaságokat külső pénzügyi befektetők, közvetve vagy közvetlenül, nagy tempóban vásárolják föl. Ez a folyamat az én választóker ületem környékén is megtörtént, megtörténik, a napokban is történt ilyen részvénytársaságfelvásárlás. Gyakorlatilag a kistulajdonosok, lehetnek azok üzletrésztulajdonosok vagy részvényesek, illetve a kis földterülettel bírók minden jogát adjákveszik a r észvénytársaságokat vásárlók, és ezt a jogot erősíti, ezt a folyamatot felgyorsítja egyébként a közhiteles és nyilvános földnyilvántartási rendszer bevezetése. Nem is beszélve arról a folyamatról, ami a küszöbön áll, hiszen a magyar mezőgazdaság menedzsmen tjének mintegy 7080 százaléka tíz éven belül a nyugdíjkorhatárt eléri vagy túllépi, jelenleg is 1015 százalék már ezen a korhatáron túl van. Óriási döntési kényszer áll a mezőgazdaságot, a nagyüzemeket irányító menedzsmentek előtt, hogy hogyan juthatnak ők azokhoz a részvényértékekhez, amelyeknek birtokosai. Szerintem a közhiteles és nyilvános földhasználati nyilvántartásra irányuló törvénymódosítás csak fel fogja gyorsítani azt a folyamatot, amely már ma is jellemző, hogy a részvénytársaságokat igyekezne k eladni, a részvények jelentős részét megszerző szűk csoportok érdekeit képviseli ez, ezért adtam be azokat az indítványokat, amelyek késleltetnék a törvény hatályát, illetve azt a szándékot, hogy közhitelesek és nyilvánosak legyenek ezek az adatok. Köszö nöm szépen megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Czerván György képviselő úrnak, Fidesz. CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a késői órán csa k nagyon röviden szeretnék a termőföldről szóló törvényjavaslathoz hozzászólni, hiszen az általános vitában elég sok mindenről beszéltünk. Abban, azt hiszem, mindannyian egyetértettünk, hogy a termőföld kérdése egyrészt kényes kérdés szokott lenni, másrész t igen fontos úgy a mezőgazdaság, mint a tulajdonviszonyok szempontjából. Az előterjesztés is hangsúlyozottan a termőföld használatával, illetve a hatósági eljárásokkal kapcsolatos kérdéseket feszeget, ha úgy tetszik, “a kényesebb kérdéseket”, ami a birtok politikával, a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos, szándékosan kerüli. A lényegi kérdésekkel ilyen szempontból nem foglalkozik, vagy ahogy Kis Zoltán képviselőtársunk fogalmazott, a földtörvény lelkéhez nem nyúl hozzá. Emlékeztetni szeretném képviselőtársaim at, hogy az általános vitában vagy a bizottsági ülésen, sőt talán az államtitkári expozéban is mindenki, pártállástól függetlenül hangsúlyozta, hogy igazából akkor kellene a földkérdéssel foglalkozni, ha van valamiféle konszenzus, van többpárti egyeztetés, pont azért, mert ahogy említettem, igen kényes a dolog. Érvként elhangzott az is, hogy erre nagyszerű alkalmat kínál az, hogy az általános vita csak augusztus végén került lezárásra, tehát mindenki mondta, hogy ott a nyár, lehet egyeztetni, többpárti megb eszéléseket lehet folytatni. Nos,
