Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz):
1213 Ezeknek nyilván egyszerűsítéseket, az adózók adminisztratív terheinek csökkentését kellene tartalmaznia. És természetesen 2009re az adószint csökkentése is indokolt, természetesen hozzáértve, hogy a konvergenciaprogramban k itűzött célokat nem veszélyeztetve, tehát további kiadáscsökkentésekkel megalapozva az adószintet 2009ben csökkenteni kell. Az adótörvények, a törvénycsomag elfogadását nyilván egy csomó módosító javaslattal együtt elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmük et. (Pettkó András elfoglalja jegyzői székét.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Gegesy képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Többen jelezték kétperces felszólalási szándékukat. Először megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, akitől elnézést kérek, hogy n em korábban tettem ezt. A Magyar Szocialista Párt képviselőjéé a szó. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, alelnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindössze két gondolatot szeretnék megfogalmazni. Az egyik gondolat az adó- és járulékbevételeknek a bruttó hazai nemzeti termékhez való viszonyítását jelentené, ami azért fontos, mert az adócentralizáció nyilván mérhető, egzakt, egyértelmű. Ha megnézzük, akkor láthatjuk azt, hogy hogyan és miképpen néz k i ez, mondjuk, a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ közös kormányzási időszakában. Látható módon minden adott esztendőben 2002től követve kisebb, mint 1998 és 2002 között volt. (14.10) Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy ha itt az adócentralizáció t ekintetében, mondjuk, 0,1 százalékpontnyi csökkenés 2025 milliárd forintos nagyságrendet jelent, akkor a 1,5 százalékpontos csökkentés 250 milliárd forinttal kevesebb elvonást jelent, mint mondjuk, egy azt megelőző kurzus időszakában. A másik. A foglalkoz tatáshoz illesztetten Kontur képviselőtársam és Harrach képviselőtársam is megfogalmazott dolgokat. 1992től csökken a foglalkoztatottak száma, nő az inaktivitás; van igazságtartalma a dolognak, csak a mondatot tovább kell folytatni. A mondat arról is szól , hogy ha 2002 után bármelyik esztendőt nézzük, bármelyiket az idáig eltelt esztendőkig, a legrosszabb évben is, amikor a foglalkoztatottak száma a legkevesebb volt ebben az időszakban, az akkor mért adatok magasabbak, mint a 1998 és 2002 között mért legjo bb foglalkoztatási adatok; ezt is egymás mellé kell helyezni. Ezt nevezném úgy, hogy elméleti koncepció, és a gyakorlati megvalósítás - az elméleti az, amelyet Tállai képviselőtársam mondott, a Fidesz részéről, a gyakorlati az, amit az MSZPSZDSZkormányzá s megvalósít - ezekben a számadatokban, a mért adatokban egyértelműen visszatükröződik. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Gúr Nándor képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Gógl Árpád k épviselő úrnak, Fidesz. DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Vezérszónokokat hallottunk, láttuk az anyagot. Eörsi képviselő úr azt mondta, hogy az adózóbázist kellene növelni, ez a cél, és az adók számát kellene csökkenteni. Az adózók bázis a az egyének szempontjából - itt van előttem egy statisztika és egy prognózis a 2005öt bázisnak véve : 2007ben csak 99,4 százalék az alkalmazásban állók száma, tehát ez a bázis csökken mint adózóbázis. Ha a kis- és középvállalkozókat tekintjük, akik val óban itt adóznak, és a termékeik is itt kerülnek piacra, azok száma szintén csökken. Tehát az adózóbázis növelése valahogy nem sikeredik.
