Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BALOGH JÓZSEF, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója:
1186 esetben ért ettek egyet a törvényjavaslattal. Úgy gondoljuk, hogy ezen a területen még érdemes további tárgyalásokat folytatni, és ezeknek a kis adóknak az összevonását újra megtárgyalni. Végül a bizottság a T/3892. számon benyújtott, az egyes adótörvények módosításár ól szóló törvényjavaslatot 13 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót az önkormányzati bizottság alelnökének, a bizottság előadójának, Balogh József képv iselő úrnak. BALOGH JÓZSEF , az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Én is azzal kezdeném, ami szokásos rutin jellegű bevezetés: az önkormányzati és területfejleszté si bizottság október 2án tárgyalta meg az egyes adótörvények módosítási javaslatával kapcsolatos törvényelőterjesztést, és összességében 14 igen, 12 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényjavaslatot. Nyilván abból a szempontból vizsgáltuk, hogy az önkormányzati és területfejlesztési vonatkozású szempontokból hogyan minősíthető a törvényjavaslat. Alapvetően három törvényt érint, elsősorban a helyiadótörvények vonatkozásában, a luxusadó, illetve a gépjárműtörvény módos ítása vonatkozásában vannak indítványok a törvénymódosítással kapcsolatban. Természetesen nagyon sokféle szempontot kellett a bizottság tagjainak mérlegelni, ami itt a bevezetőben, indoklásban el is hangzott, 81012féle szempont összevetése, mérlegelése után alakította ki a bizottság a többségi, illetve a kisebbségi véleményeket. A módosítások tartalmában alapvetően technikai jellegű témák is domináltak, tehát számításimódváltás, mentességek kiterjesztése, értelmezés, pontosítás nyilván ama cél keretében , hogy egyértelműek legyenek a szabályok, ezzel kevesebb adminisztráció legyen, vagy éppen az adókijátszási lehetőség szűkítését célozza az értelmezési pontosítás. Ugyanakkor hatálykiterjesztésről is van szó az indítványban, nyilván azzal a céllal, hogy az igazságosság jegyében olyan tárgyak is kerüljenek adóztatás alá, amelyek eddig nem szerepeltek. Mindezek azért a méltányosság szempontjából is mérlegelésre kerültek. A legnagyobb vita az ingatlanok adóalapmegállapítása vonatkozásában volt. Mindenesetre e gyöntetű véleményt váltott ki, hogy az eddigi adónemek, adófajták száma nem gyarapszik, újabb adó bevezetésére nem kerül sor. Ahol viszont a számítási mód változására tesz javaslatot a törvény, itt volt a legnagyobb vita, nevezetesen: az ingatlanok esetébe n a korrigált forgalmi érték, illetve mint adóalapszámításbavétel, illetve a négyzetméter alapján történő ingatlanértékszámítás helyett egységesen számított érték alapú ingatlanadó bevezetésére tesz javaslatot. Hangsúlyozom még egyszer, hogy nem ingatlan adó bevezetésére tesz javaslatot, ez a lehetőség továbbra is az önkormányzatok kezében marad, hogy lesze, dönteneke az ingatlanadó bevezetéséről avagy nem. Amiben viszont a törvényjavaslat egyértelműen fogalmaz, az, hogy amennyiben arról születik döntés, hogy bevezetik az ingatlanadót, nevezzük így, abban az esetben csak számított érték alapú ingatlanadózás számításbavételéről lehet szó. Ennek a metodikája lényegében a luxusadónál kidolgozott értékszámítás korrekciójával kerülne megállapításra. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az analógia nem azt jelenti, hogy olyan mértékű lenne ez az értékalapú ingatlanadó, ami elviselhetetlen lenne, amennyiben bevezetésre kerül. A törvényjavaslat egyértelműen felső értékhatárt állapít meg az adómértéknél, tehát a lakások nál maximum nulla és fél százalék az adóalapnál, a nem lakás célú építményeknél pedig nyilván nulla és másfél százalék közötti értékkel, illetve kulccsal kellene adózni. De hangsúlyozom, és ott is hangsúlyozták, hogy ennek a mértéknek a megállapításán túlm enően adókedvezmények, adómentességek éppen úgy megállapíthatóak lesznek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez kiterjedhet a gyereklétszám, eltartotti létszám esetében, kiterjedhet a mentesség más témára is, de összességében úgy gondolom, hogy…