Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1168 A személyi jövedelemadóban tehát indokolt a marginális terhelési csúcsok lefaragása az alap- és a kiegészítő adójóváírás összevonásával, az adójóváírás kifuttatásának jelenleginél alacsonyabb szinten kezdődő és magasabb jövedelemszintnél történő kifuttatásával és a kifuttatás mértékének 18 százalékról 9 százalékra csökkentésével. A javaslat tehát egységes adójóváírás bevezetését tartalmazza, amelynek mértéke 18 százalék, havi felső értéke 11 340 forint, kifuttatása az évi 1 250 000 és 2 762 000 forintos sávban történ ik 9 százalékkal, kiegészítő adójóváírás nincs. Ez az átalakítás nem érinti tehát a legfeljebb évi 1 millió forint bruttó keresettel rendelkezőket, míg az ezt a szintet meghaladó keresetűeknél emelkedne az adójóváírás összege, s így csökkenne az adóterhelé s. Az adójóváírás a jelenlegi évi 2 100 000 forintos jövedelem helyett 2 762 000 forintos jövedelemig lenne érvényesíthető, és így az adótáblát az adójóváírás kifuttatásával együtt nézve a teljes marginális adókulcs ebben az érintett sávban a jelenlegi 54 százalékról 45 százalékra csökken. A kiegészítő adójóváírás megszüntetésével pedig egyszerűsödik az adójóváírás rendszere. Ez a módosítás 2008ban 30 milliárd forintnyi eddig befizetett személyi jövedelemadót hagy a lakosságnál. A kedvezmények átalakítása keretében a személyi jövedelemadó területén megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, hiszen a tehetősebbeknek, a drága ingatlant eladóknak és vevőknek lényegesen többet ad, mint például az első lakást vásárló fiataloknak, viszont igazodva a realitásokhoz, a l akások korábbinál gyorsabb cserélődéséhez, a lakások átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka a harmadára csökken, a nem lakásingatlanok esetében pedig változatlanul 15 év marad. Megszűnik az üzletpolitikai célból adott ajándékok adómentessége, és megszűnik az önkormányzatnak bérbe adott lakás bérleti díja alapján járó kedvezmény. Ezt 13 adófizető vette mindössze igénybe az elmúlt évben. A gépjárműadóban kisebb változások következnek be, amelyek közül kiemelendő, hogy mentes lesz a gépjárműadó a lól az a személygépkocsi, amely a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú súlyosan mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló szülő tulajdonában áll. Ezek közül kiemelendő, hogy a helyi adók területén az önkormányzatok számára kellő f elkészülési idő után 2009től a helyi építmény- és telekadóban a számított érték alapú adóztatás váltja fel a jelenlegi, alapterület szerinti vagy korrigált forgalmi érték szerinti adóalapot. A helyi adók szerkezete, a helyi adók száma, főbb szabályai nem változnak. Nem lesz kötelező az önkormányzatok számára a helyi adó bevezetése, továbbra is megállapíthatják a törvényi felső határon belül az adó mértékét, sőt kedvezményeket, mentességeket is alkothatnak. A luxusadóban a közteherviselés elvét szem előtt t artva, adókötelessé válnak nemcsak a magánszemélyek, hanem a különböző szervezetek tulajdonában lévő, 100 millió forint számított értéket meghaladó lakások és üdülők is. A társadalombiztosítás területén szükségessé vált átcsoportosítások, átrendezések a kö vetkezők. A rokkantsági nyugellátások finanszírozásának módosulása, illetve az Egészségbiztosítási Alapnál történő finanszírozási konstrukcióváltozás miatt 2008tól 4 százalékos mértékű járulékátcsoportosítás történik az Egészségbiztosítási Alaptól a Nyugd íjbiztosítási Alaphoz. E változások nem jelentik sem a munkáltatói, sem az egyéni járulékterhek növekedését, mindössze az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap közötti járulékbevétel megosztása változik. A javasolt változtatás alapján a j elenlegi 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 5 százalékra csökken, egyidejűleg a jelenleg 21 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra emelkedik. A jelenleg 7 százalékos egyéni egészségbiztosítá si járulék 6 százalékra csökken, egyidejűleg a jelenleg 8,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra emelkedik, ebből a 9,5 százalékból a magánnyugdíjpénztári tagdíj változatlanul 8 százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalék. Az előzőeken túlmenőe n az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási konstrukcióváltozásával összefüggésben az állami költségvetés az úgynevezett nemzeti kockázatközösség keretében egységes összegben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fog fizetni, ennek összegét 2 008tól az
