Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1164 lehetett volna megoldani, főleg akkor nem, ha a jelenlegi kormány - a baloldali értékeket szem előtt tartva - nem a nyugdíjasokon, nem a szociálisan rászorulókon, nem az állami kiadásokból jövedelmet szerzőkön akar spórolni. Így a hiánycsökkentés rész ben bevételnöveléssel, vagyis egyes adók emelésével valósult, valósul meg. De már a múlt évi csomagban számos olyan lépés is történt, amely néhány adó- és járulékfajtát érintő emelésen túl már eddig is, azóta is az adórendszer strukturális átalakításának, vagyis reformjának irányába hat. A mai adórendszer legnagyobb problémája nem elsősorban az, hogy összességében magas az elvonás, magas az adó- és járulékcentralizáció, hanem hogy kicsi az adó- és járulékbázis. Ez nem jelent mást, mint hogy kevesen fizetnek adót és járulékot, és így e kevesekre magas teher hárul. Ha az APEH adatait megvizsgáljuk, azt lehet látni, hogy jóval többen nyújtanak be adóbevallást, mint akik adót is fizetnek, és sokan még adóbevallást sem nyújtanak be természetesen. Igen magas azokn ak az aránya, akik valamilyen oknál fogva el tudják kerülni az adó- és járulékfizetést, a költségvetésnek viszont ahhoz, hogy az állami szolgáltatásokat finanszírozni tudja, szüksége van a bevételekre. Tehercsökkenés tehát akkor és úgy képzelhető el, ha si kerül igazságosabbá tenni a rendszert, ha a terhek vállalásába azok is bekapcsolódnak, akik ezt valamilyen oknál fogva eddig nem tették. Az ilyesmi persze általában nem önkéntes alapon történik, ehhez a kormánynak és az Országgyűlésnek hathatós lépéseket k ell tennie. Sok intézkedés született már az elmúlt év őszén is annak érdekében, hogy Magyarországon azt a mintegy egymillió embert, aki korábban nem fizetett járulékot, mert eltartott volt, őstermelő volt, mert nem mutatott ki jövedelmet, mert csak egyszer űen megszerezte a tbkártyát, és így hozzájutott az orvosi ellátáshoz, de járulékot nem fizetett, bevonjuk a járulékfizetésbe. Ennek érdekében először is különböző rétegek, különböző élethelyzetekben lévők, foglalkozási csoportokhoz tartozók járulékfizetés i szabályait rendeztük, kimondtuk, hogy mindenki után valakinek járulékot kell fizetni, vagy önmagának, vagy ha erre nem képes, eltartójának, vagy ha ő sem képes, akkor az államnak. Vagyis ezzel rendeztük a társadalombiztosítási alapok helyzetét, és ez már meg is látszik az alapok idei mérlegén. Ugyanakkor sokak számára megszüntettük a kibújási lehetőségeket. Ez persze önmagában nem lenne elegendő, olyan rendszert kell biztosítani, működtetni, amely kikényszeríti a járulékfizetést. Ennek érdekében is sok mi nden történt, illetve történik. Míg korábban elegendő volt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez, hogy valakinek legyen tbkártyája, az új rendszerben most már megköveteljük a járulékfizetés meglétét is. Ha pedig ez valakinél hiányzik, és nem abba a csoportba tartozik, ahol ezt a költségvetés teszi meg, akkor sem tagadjuk meg az egészségügyi szolgáltatást, csakhogy annak árát, költségeit jövőre már ki kell fizetni. Vagyis biztosítási alapúvá tettük a társadalombiztosítási rendszert, és ennek hatása már látszik, hiszen számottevően nőtt a járulékfizetők száma. Még mindig több száz esetben rendezetlen a helyzet, de már nem egymillió főről beszélünk. 81 ezer olyan járulékfizetőnk lett, akik saját jövedelemmel nem rendelkeznek, vagyis eltartottak. Ugyanc sak új fejlemény, hogy 48 ezer őstermelő jelentkezett be a társadalombiztosításba. A 2007. évről természetesen nincsenek végleges adatok, de a 2006os lezárt adóévre vonatkozó számok és a 2007es évközi adatok is jelzik már a kedvező változásokat az adóren dszer egészében, illetve az egyes adónemeknél is. Az APEH adatai szerint míg 2005ben a járulékot fizetők száma Magyarországon 3,8 millió fő volt, addig 2006ban már elérte a 4 milliót. Hasonló javulás tapasztalható az adóbázis szélesítésénél is. Az e terü leten foganatosított intézkedések közé tartoznak a vagyonosodási vizsgálatok. Míg korábban az APEH évente csak néhány száz esetben nézte meg, hogy egyegy adózó vagyongyarapodása összhangban vane a bevallott jövedelmével, az idén már több mint 13 ezer ily en vizsgálat indult, és nem is eredménytelenül, hiszen mintegy 34 milliárd forint adóhiányt tártak fel eddig a revizorok. Persze, a feltárt adóhiánynál sokkal nagyobb a jelentősége annak, hogy megnőtt a kockázata az adóeltitkolásnak, egyre többen nem várjá k meg az esetleges vizsgálatot, azt megelőzve igyekeznek
