Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 56/2006. (XII. 20.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat - „A pedagógusok kötelező óraszámának visszaállításáról” tárgyban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
1127 Köszönöm, elnézést kérek. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Kettő percre megadom a szót Pósán Lászlónak; őt követi Bókay Endre, majd pedig Szabó Zoltán képviselő úr. Tessék, Pósán képviselő úr! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Élvezettel hallgattam az államtitkár úr szavait, különösen azt a megjegyzését, hogy most tértünk vissza oda, amiről érdemes szót váltani. Én inkább úgy vettem észre, hogy az államtitkár úr most jött vissza a terembe. Mindenesetre annyit szeretnék megjegyezni, hogy azok az elképzelések, hogy az adminisztrációt és egyéb hasonló feladatköröket - valahogy így fogalmazott - muszáje a pedagógusnak csinálni; én örülnék neki, ha nem így lenne, csak tudja, államtitkár úr, az a probléma, hogy most az iskolák, intézményfenntartók egyáltalán annak örülnek, ha egyáltalán az intézményüket tudják valahogy m űködtetni. Nincsen rá forrás, merthogy önök ezt kivonták a rendszerből, nem is keveset. Ebből következően mindaddig, amíg pénzügyileg ez a szektor egy kicsit nem kerül jobb helyzetbe, addig ezek vágyálmok maradnak, és addig szerintem nem kellene ilyesmit b eszélni, mert az ígéretekkel már tele van a padlás. A másik dolog, ami a minőség kérdésére vonatkozik, többen felvetették. Államtitkár úr, azért, mert a kontakt órák számát növelik meg kettővel, azzal az osztályteremben teljesítendő munkaidő nő meg, nem pe dig az egyénekre, a gyerekekre igényüknek, képességeiknek megfelelő külön figyelem növekszik meg, márpedig a kettő között óriási különbség van, ha valóban arra igyekeznénk fordítani az energiánkat, hogy a pedagógus tehetségét a gyerekek javára használjuk k i. Márpedig amikor önök bevezették azt a számítási módot a finanszírozásban, hogy csoportlétszámhoz kötnek finanszírozást, akkor ezzel kimondták azt, hogy mondjuk, két 18 fős osztály helyett érdemesebb egy fenntartónak egy 40 fős vagy 35 fős osztályt csiná lni. Ezzel azonnal egy pedagógustól megválnak, a másiknak meg megduplázták a feladatát, a munkaterhelését, az időbeosztását és minden ilyesmit. Hogy ez mennyiben lesz minőség, bevallom őszintén, nem tudom. Ha pedig még mindehhez hozzávesszük azokat a fanta sztikus dolgokat, hogy műszerbeszerzési pályázatokon és nem is tudom, hol ehelyett kínai gatyit kapnak az iskolák (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , akkor aztán végképp ne is beszéljünk a minőségről, mert teljesen hiteltelen lesz. Köszönöm szépen. (21.00) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Pósán képviselő úr. Két percre megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Ú r! Nagy érdeklődéssel hallgattam, különösen az utolsó megjegyzését, de mégiscsak arra hívnám fel a figyelmét, hogy amíg a finanszírozási rendszer hallgató- vagy tanulóarányos volt, addig is gazdaságosabb volt természetesen nagyobb csoportlétszámokat fönnta rtani. Azt gondolom, és talán erről kellene beszélgetnünk, nem feltétlenül most, hogy a minőség garantálásának egyébként az az eszköze, ha van differenciálás intézmény és intézmény között, az az eszköze, ha van differenciálás pedagógus és pedagógus között. Mert akkor éri meg a fenntartónak például kisebb csoportot fenntartania, és ezen a módon jobb teljesítményt elérnie. A vita elején egy nagyon éles felszólítás volt, hogy akkor mi a reform ebben a dologban. Képviselőtársaimnak egy dologra szeretném felhívn i a figyelmét. Az biztosan nem reform, és ez ugyanúgy kritikája például a 2002es béremelésnek is, meg a 2005ösnek is, erről képviselőtársaim hajlamosak elfeledkezni akkor, amikor itt kamatos kamatokat számolnak, hogy ha mindenkinek
