Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 56/2006. (XII. 20.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat - „A pedagógusok kötelező óraszámának visszaállításáról” tárgyban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
1123 milliárd forintért. Hát ez az óraszámcsökkentés messze nincs ennyi tételben. (TataiTóth András: Kifogytál az oktatásból?) A zt gondolom, hogy rossz úton járunk, és ha még azt is hozzátesszük, hogy az elmúlt esztendőkben állami pénzen felújíttattak különböző iskolák, most pedig az új finanszírozás és egyebek hatására ezeket be kellett zárni, na ez kifejezetten a pénzpocsékolás. Itt kellene egy kicsit keresgélni, és nem a pedagógusok bőrére. Köszönöm szépen. (20.40) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Pósán képviselő úr. A kétperces hozzászólások befejeződtek. Megadom a szót Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak, Kereszténydemokrata Néppárt, 10 perces időkeretben. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Ezt már el sem akarom hinni, tisztelt elnök úr és tisztelt Országgyűlés. Bevallom, nekem is megütötte a fülemet az államtitkár úr bevezetőjében az a kitétel, hogy a lkalmatlan módúnak nyilvánította a kérdés tárgyalását. Valóban alkalmatlan és méltatlan; mondok erre néhány példát, például az, hogy felteszi a kérdést nekünk, hogy mutassunk rá, hogy honnan teremthető elő a fedezet a 2 óra megemelésének visszafordítására. Mintha ez egy faktum lenne, hogy egyszerűen nincsen több anyagi forrás, mintha nem a tavalyi költségvetési törvényben radikálisan megkurtított normatívák idézték volna elő azt a helyzetet, hogy ma a közoktatás komoly tízmilliárdokkal kevesebbel rendelkezi k, mint rendelkezett korábban. Alkalmatlan az is, hogy az előterjesztőt és annak a vélt vagy sejtetett politikai állásfoglalását minősítsük ahelyett, hogy magáról az előterjesztésről szólnánk. Végül azt is az alkalmatlanságok sorába sorolom, hogy miután it t kormánypárti képviselők összemosták ezt a 2 órás óraszámemelést a 20012002es óraszámemeléssel, majd az ellenzék képviselői értelmezték és rámutattak arra, hogy ez nem úgy történt, akkor ismét az államtitkár részéről olyan minősítést kaptak, hogy nem ar ról beszélnek, amiről beszélni kellene. De hogy nehogy engem is ez a vád érjen, ezért most már arról szólok, amiről szólnom kell. Először is azt szeretném leszögezni, hogy megemelni a munkamennyiségét és ezáltal a munkaidejét is egy társadalmi rétegnek, és emellé egyetlen fillér fizetésemelést nem adni - akkor, amikor nagy az infláció, és akkor, amikor más társadalmi rétegek 15, 10 és nem tudom, hány százalékos reálbéremelésért sztrájkolnak vagy ezzel fenyegetőznek, és ezt, ha nem is olyan mértékben, de val amilyen mértékben megkapják , elfogadhatatlan, igazságtalan. Elfogadhatatlan és igazságtalan arra a rétegre nézve, akikre a társadalom, megkockáztatom, a legnagyobb kincsét, mégiscsak a gyerekeinek a nevelését bízta. Ha semmi más érv nem lenne az óraszáme melés visszafordítása mellett, csak ez az egy, azt hiszem, már ez is éppen egy elég nyomós érv lenne. A másik érv az előterjesztésben az volt, és erre kezdeményezést is tettek, hogy nem előzte meg ezt az intézkedést komoly háttértanulmány. Erre hallottuk i tt is meg egyéb forrásból is, hogy azért ez nem így van, mert komoly nemzetközi összehasonlítások állnak rendelkezésre. Tisztelt Képviselőtársak! Arra szeretnék rámutatni, hogy ezek a nemzetközi vizsgálatok nem arra vonatkoznak, ami miatt az óraszámemelés ellen az ellenzéki pártok felemelik a szavukat, pontosabban, támogatják a népi kezdeményezést. Az tudniillik, hogy mennyi az egy tanárra jutó gyerekszám, illetve az egy tanárra jutó pedagógusszám, csak közvetve érinti az óraszámemelést, mert most ezt az in tézkedést összekapcsolták a kényszerű iskolaösszevonásokkal, az osztálylétszámok megemelésével. Tehát már eleve megemelkedett az egy pedagógusra jutó gyerekek száma, és az óraszámemelés ezt még meghatványozta. De ezek a nemzetközi vizsgálatok azt nem muta tják ki, hogy azokban az országokban, ahol lényegesen alacsonyabb az egy pedagógusra eső gyerekszám, mint nálunk, ott azért olyan komoly oktatási segédszemélyzet áll a tanárok
