Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Koszorús László (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - “Mit kíván tenni az Egészségügyi Minisztérium a gyermekétkeztetéssel?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz):
1078 A büntetőel járás megindításának feltételeiről a büntetőeljárási törvény 170. §ának (1) bekezdése rendelkezik. Eszerint a nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg. Ezek a törvényi feltételek mindaddig, amíg a képviselő asszony kérdését nem nyújtotta be, nem álltak fenn. (17.10) A kérdés benyújtásával azonban ez a helyzet megváltozott, és a képviselő asszonyt arról tájékoz tathatom, hogy intézkedtem a kérdésben megfogalmazott állítások büntetőjogi értékelése érdekében. Ezt az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség végzi majd el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) Koszorús Lász ló (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - “Mit kíván tenni az Egészségügyi Minisztérium a gyermekétkeztetéssel?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Koszorús László, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségügyi miniszternek: “Mit kíván tenni a z Egészségügyi Minisztérium a gyermekétkeztetéssel?” címmel. Képviselő úr! KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Felmerül a kérdés, hogy mi 2007ben a világ legelterjedtebb és legdrágábban kezelhető krónikus beteg sége. Nem olyasmi, amit valami veszélyes kórokozó, baktérium vagy vírus terjeszt, nem őserdők mélyéről vagy nagyüzemi baromfitelepekről előtörő ismeretlen gonosz pusztítja leginkább az emberi szervezetet, hanem önmagunk. Magyarország az elhízás, a túlsúlyb etegségében még a világátlagnál is sokkal fertőzöttebb. Lakosságunk mintegy 60 százaléka túlsúlyos, illetve elhízott, több millióan közülünk olyan mértékben, hogy betegnek számítanak. Ha pusztán nemzetgazdasági, költségvetési szempontból számolunk, akkor i s tragikus a helyzet. A jóléti társadalmak nemzeti költségvetésüknek már most nagyobb százalékát fordítják a kövérség egészségügyi következményeinek gyógyítására, mint amennyit az ér- és szív- vagy a daganatos betegségekre. A kórosan kövér emberek többsége nem hormonális vagy örökletes okokból hízik meg, hanem a mértéken felüli evéstől. Ráadásul meredeken emelkedik Magyarországon az elhízott gyermekek aránya. Az elhízott gyermekekből pedig kövér és beteg felnőttek lesznek nagy százalékban. Számos közvetett lehetősége is van az államnak, hogy küzdjön a gyermekkori elhízás ellen. Nem mindegy, mit, kinek és hogyan lehet reklámozni, milyen táplálkozástudományi tájékoztatás olvasható a boltokban vagy az élelmiszerek csomagolásán. Megengedhetőe édességek elhelyez ése közvetlenül a kassza mellett, hogy a sorban álló szülők ne térhessenek ki a velük lévő gyermekek követelésétől? Ezek mind olyan kérdések, amiről érdemes együtt gondolkodnunk. Van azonban egy olyan terület, ahol az állam közvetlenül is hathat a gyermeke k étkezésének egészségére, ez pedig az iskolai étkezés szabályainak korszerűsítése. Még mindig a háború utáni reflexek diktálják ezen a téren is a normát: a mennyiség és a kalória az elsődleges szempont. Mit kíván tenni az egészségügyi miniszter asszony an nak érdekében, hogy egészséges táplálékhoz juthassanak a diákok, és megbarátkozzanak az egészséges táplálkozás követelményével a jövőben?
