Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Dr. Salamon László (KDNP) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Ki a felelős a törvényhamisításért?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter:
1059 Dr. Salamon László (KDNP) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Ki a felelős a törvényhamisításért?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon László, a KDNP képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi és rendészeti min iszternek: “Ki a felelős a törvényhamisításért?” címmel. A képviselő úré a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Közlöny augusztus 9i számában megjelent az új, egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási t örvény. A közzétett szöveg többek között azt a meglepő kitételt tartalmazza, hogy “A köztársasági elnök saját, vagy ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörében törvényerejű rendeletet alkot.” (16.00) A miniszter úr jó l tudja, hogy a jogalkotási törvény eredeti szövege a Népköztársaság Elnöki Tanácsát jelölte meg a törvényerejű rendelet megalkotójaként, és a jogalkotási törvény eme rendelkezését az Országgyűlés nem módosította. Tudjuk, hogy a rendszerváltozással az Elnö ki Tanács alkotmánymódosítás útján megszűnt, és 1989. október 23ától törvényerejű rendeletet senki nem alkothat. Feltételezhetően a tárca alkotmánymódosítás során alkotott egyik értelmező szabály okán ragadtatta magát arra, hogy önkényesen átírja a jogalk otási törvényt. Tanult jogászok előtt nem kétséges, hogy a helyesen elvégzett komplex jogértelmezés nem vezethet a jogalkotási törvénybe most beleírt eredményre. Az igazán felháborító azonban nem a hibás értelmezés, hanem a törvény szövegének önkényes átír ása. A törvény szövegét csak a törvényalkotó változtathatja meg, csak a törvényalkotó módosíthatja, erre más nem jogosult, még értelmezésre hivatkozással sem. Az pedig, hogy mindezt egységes szerkezetben történő közzététel felhasználásával tették, vélemény em szerint közönséges törvényhamisítás. Arról nem is beszélve, hogy egységes szerkezetben történő közzétételt a jogalkotási törvény csak a törvény átfogó módosítása esetére ír elő, amire pedig nem került sor. Kérdezem miniszter urat, személy szerint ki fel elős ezért a törvényhamisításért, és milyen konzekvenciákat kíván miniszter úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ebből az elképesztő esetből levonni. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Takács Albert miniszter úré a szó. DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A jogszabályok közzétételénél - miután írott szövegről van szó - időnként sajnos előfordulnak hiányosságok. E zeknek két alapvető típusát ismerjük: vannak úgynevezett kézirathibák, és vannak úgynevezett nyomdai hibák. Sajnálatos módon ezek évről évre viszonylag magas számban fordulnak elő. Néhány számadattal szeretnék szolgálni: 1999ben 63 darab ilyen volt, 2000ben 40 - nem akarok minden egyes évre kitérni, egészen napjainkig eljutni , 2004ben 56, 2007 első félévében pedig 33 darab ilyen hiba történt. Természetesen ezek közül egy sem fogadható el. Ilyenkor, attól függően, hogy kézirathibáról vagy nyomdahibáról vane szó, a korrekció módja megvan. Ebben az esetben, miután köztudott dolog, hogy törvényerejű rendelet nem alkotható, nyilvánvalóan nyomdahibáról van szó, akkor is, ha egységes szerkezetben kerül sor közlésre. Minthogy alkotmányos rendszerünkben köztudo tt, hogy ilyen jellegű jogszabály nem alkotható, az elnevezésnek ebben az esetben különösebb gyakorlati következménye nem lenne.
