Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
1027 És komolytalan az is, ha azt olvasom a sajtóban, hogy ha a fideszes polgármester a gyanú szerint randalírozik egy kocsmában, akkor az szocialista provokáció, h a meg szocialista teszi, az nyilván a vérében van. És komolytalan az is, ha a korrupciós gyanúba keveredett polgármesterről kiderül, hogy valaha a Fidesz támogatta, akkor a válasz az, hogy elszocialistásodásának - nem is tudom kimondani, annak ami, mondjuk így, hogy titkolt baloldali elfajzásának - önmagában az a bizonyítéka, hogy feltehetőleg lopott. És persze ugyanilyen komolytalan, ha a hír hallatára, hogy őt nem a szocialisták, hanem a fideszesek támogatták, én elégedetten hátradőlök, és azt mondom: hah a! Többet akarunk, mint azt, hogy önök és én ilyenkor azt mondjuk, hogy haha. Hogy kezdje a kormány magán? Persze, kezdje! De kezdjük mi is! Hogy vannak bent fideszes javaslatok? Hála istennek, vegyük elő őket! De, frakcióvezető urak, olyan fideszes és oly an szocialista javaslat még nincs bent - mi azt mondjuk, hogy legyen , amely például a civil szférát rendbe hozza. És ez nem a Zuschlagügyből következik csak. A Zuschlagügy a krimi, ha a gyanú egyáltalán megáll a fiktív szervezetekről és fiktív számlákr ól. De amikor a sajtóban meg mi magunk is SzijjártóZuschlagpaktumról beszélünk, akkor nem azzal gyanúsítom Szijjártó urat, hogy ő életében elkövetett egy bűncselekményt, vagy kiállított egy fiktív számlát. Nem, nem erről van szó! De önök nem tudják, hogy an ment a dolog? Ne tessék nekem ezt mondani! A politikai pártok közelében működtek civil szervezetek, és mivel pláne még a parlamenti bizottságban megállapodás kellett, hát megállapodtunk, hogy melyik kap támogatást. Nem kellett ehhez egyetlenegy bűntény sem, nem kellett semmi. Belefér a magyar alkotmányba, nem tilos politikai pártokat is segítő civil szervezeteket támogatni. Nem volt tilos! De most látjuk, hogy rossz. És ha közösen látjuk, hogy rossz, akkor miért ne járjunk a végére? Persze, ehhez képest borzasztó fontos - egyetértek , hogy járjon a parlamenti bizottságba államtitkár vagy miniszter. De komolyan tetszenek azt gondolni, hogy ezek a javaslatok egyenszilárdak? Komolyan tetszenek azt gondolni, hogy az a választó, aki nem a büfében kávézik, han em minket figyel, az most úgy gondolja, hogy ez nagyszerű, és ezzel meg is oldottunk mindent? Nem, nem gondolja úgy. Hogy kelle népszavazás, hogy lehete, kelle ilyenkor a néphez apellálni, azt mondanám: lehet, de jó volna, ha nem kellene. Jó volna, ha m i magunk lennénk képesek ezt megoldani. Úgy hívják ezt a parlamentet, ahol ülünk, hogy népképviselet. Jó volna, hogyha a nép nevében tudnánk dönteni, és nem neki kellene helyettünk döntenie, hanem általunk dönthetne - ezt szeretném. De ha kell, akkor végig megyünk, és velük döntünk - a néppel - a demokráciáért, a köztársaság normális működéséért és igen: a magunk becsületéért is. Navracsics úr becsületéért és Semjén úr becsületéért is, meg az enyémért is. Segítsenek nekünk ebben! Köszönöm a figyelmüket. (Tap s a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra a miniszterelnök urat illeti a szó. Miniszterelnök úr! GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Mi tagadás, mi itt a parlamentben időnként olyanok vagyunk, mint régi házastársak: amikor a férj vagy a feleség elkezd egy mondatot, a másik be tudja fejezni. Akár nagy tételben is fogadhattam volna, hogy ebben a mai vitában lesz egy olyan fordulat, amikor ma jd a frakcióvezetők egyike vagy másika erkölcsi ítéletet próbál majd meg mondani fölöttünk, és azt fogja mondani, hogy hát ha valaki, akkor mi aztán végképp nem beszélhetnénk arról, hogyan kell úrrá lenni itt a felhalmozott erkölcsi gondokon, bajokon és a politika rossz kompromisszumain. (13.50) Aztán, miután tudom, hogy a rossz vagy régi házasságok így működnek, ezért az ember, mint egy közepes sakkjátékos, előre gondolkodik. Azon gondolkodtam, mit fogok majd válaszolni tanult kollégáimnak, ha ezt fogják m ondani. Hát nem volt túlságosan nehéz dolgom, háromnégy billentyűt
