Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1002 szeretnék a járulékok útjáról is szólni, és ennek a járulékútnak a folyamataihoz is hozzáfűzni néhány gondolato t és észrevételt. Másrészt nyilvánvaló, hogy az észlelt és tisztázatlan zavarok következményeivel számolni kell. (20.50) Ezek a következmények éppen a járulékok, a nyugdíjjárulékok útjának követésével előre jól jelezhető újabb problémákat tárhatnak föl, de nyomukba kell szegődnünk. Talán annyit értelmezésképpen még, hogy 1988 óta van keresetszámítás Magyarországon. Körülbelül 1012 éve tudunk valamiféle elektronikus adatrögzítésről és elektronikus feldolgozásról, azonban 2006ban indult egy kötelező elektro nikus adatszolgáltatási módszer, illetve kötelező adatszolgáltatás a befizetések folyamatában. Az előző, tehát ezt megelőző adatrögzítések, úgynevezett papírdokumentációk, nagyon jól tudjuk, hogy annak idején több kilométer hosszú papíradatok voltak, és bi zony ebből kibányászni adott alkalommal a nyugdíjak megállapításához szükséges előzményeket rendkívül nehéz volt. Megítélésem és megítélésünk szerint bizony rengeteg probléma volt, lehet, hogy valaki előnyösebben járt ezzel, előnyt szerzett, de többnyire v alószínűsíthetem, hogy több maradt vissza, bent a kasszában, mint amennyire igazságosan szüksége lett volna az illető egyénnek. Az előző adatrögzítés tehát a papír formából átment egy rendkívül bonyolult és menet közben újításokkal és módozatok bekapcsolás ával egy olyan elektronikus adatrögzítési folyamatba, amely viszont egy sajátos módon, és ezt föltárja az ÁSZ is és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság is, nemhogy javította volna a költség támogatásával ezt az elektronikus rendszert, hanem csökkentette. T ehát óriási megszaporodó adat, óriási felelősséggel, és nemhogy jobb elektronikus technikai működéssel működne, hanem ebben még csökkentették is a támogatást, úgyhogy gyakorlatilag, ha most durván fogalmazok, a csőd szélére juttatta ezt a rendszert. Nem tu dom, lehet, hogy véletlen az egész, vagy lehet, megvannak a fiskális hátterei ennek, de nem tudom, nem célzatose, hogy ne lehessen áttekinteni talán egy időben megfelelőképpen. A jelenlegi utat egypár mondattal, pár szóval hadd jellemezzem! Van a munkálta tói adatszolgáltatás és járuléktovábbítás az APEH felé. Ez ismert, tudjuk. Emellett az APEHtől történik a továbbítás a nyugdíjalapba, ez is tény, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül, és továbbítása aztán a nyugdíjas részére a kifizet őhelyeken, vagy legalábbis azzal együtt. Melyek a jelenlegi problémák és veszélyek, amelyekre vonatkozóan már néhány mondatot elmondtam, és természetesen a jövőre vonatkozó 2007es, 2008as nyugdíjszámítások és nyugdíjazási folyamatok szempontjából is kock ázatok? Az emberről nem is beszélve, akiről Andorka Rudolf, kiváló szociológus azt mondta, hogy az ember olyan közjószág, akivel nem elég csak számokban kommunikálni, hanem a feltételeit is biztosítanunk kell, hogy a fennmaradó, fenntartható egészsége és k ielégítő életminősége biztosítható legyen. Most ezek a problémák. A munkáltatói adatszolgáltatás és a valós APEHbefizetések adatai között óriási eltérés van, ami már az első szakaszban egy rendkívül súlyos dilemmát képez, és téves következtetésekhez vihet . Második ilyen probléma a feldolgozatlanság az APEHnél, sajnos. Ezek komoly problémák. Nem is beszélve arról, hogy az APEHtől átcsorgatott, átküldött, bocsánat, nem átcsorgatott, majdnem azt mondtam, hogy átcsorgatott összpénzek - a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felírta a nyugdíjalapba , úgy tűnik, hogy mindössze a valóságban 8 százalékos rátával mennek át. Nem követhető, mennyit utaltak át az APEHtől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, illetve az alapba. Ez egy döbbenetes dolog, mert egyrészt van a rés, amit már mondtam, a munkáltatói adatszolgáltatás és a rögzítés között, másrészt van a zavar benn az APEHnél, vagy ki tudja miért, hogy történik ez. Nem megy át a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz a nyugdíjalapba, és máris áttekinth etetlen az egész úgynevezett rendszertelen rendszer. Nem látható például a munkáltató és a munkavállaló vagy biztosított, nyugdíjbiztosított, nevezzük finomabban így, befizetése. Nem készülhetett így természetesen az az óhajtott és várva
