Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 25 (86. szám) - Jakab István (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “A kelet-magyarországi természeti katasztrófa során a fagy nem válogatott - és a kormány?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
302 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az ÉszakkeletMagyarországot ért fagy miatti természeti katasztrófa kártételét egyetlen kormánytag, egyetlen szakértő sem vitatja. Két hónapja, h ogy a természeti katasztrófa bekövetkezett. Egyetértettünk abban, hogy a fagy nem válogatott. Ne tegye azt más sem! Az egyetértés és az együttműködés alapján közösen alakítottuk ki a szakmai álláspontunkat valamennyi megye érintett gazdáival, gazdálkodóiva l, szakmai szervezeteivel, érdekképviseleteivel, országgyűlési képviselőivel és megyei önkormányzataival. A szakmai szervezetek által adott értékelést és megoldási javaslatot ön éppúgy megkapta, mint a többi érintett szereplője az ügynek, és ellene kifogás t nem emelt. Valamennyien egyetértettünk abban, hogy a termés közel 32 ezer hektáron megsemmisült, az ültetvények károsodtak. Hektáronként a szakértői számítások szerint intenzív alma- és körteültetvények esetében 800 ezer, hagyományos ültetvényeknél 500 e zer, csonthéjas ültetvényeknél 300 ezer forint, dió- és bogyós ültetvényeknél 150 ezer forint az éves művelési költség, figyelembe véve, hogy a termést, mivel megsemmisült, nem kell védeni, és sajnos a szedési költség sem merül fel. A gazdálkodók, szakmai szervezetek kezdetben bíztak az önök ígéreteiben. Ahogy az idő telt, a remények úgy foszlottak szerte. Úgy látszik, volt idejük kidolgozni, hogyan lehet igen kevés forrást úgy elosztani, hogy csak egy szűk kör számára biztosítsanak kárenyhítést. Mik ezek k onkrétan? Önök azt kérik, minden termelő lépjen be a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerbe, mert csak ezen keresztül hajlandók a kárenyhítést biztosítani. Azt sugallják, hogy az Európai Unió csak így engedélyezi a kárenyhítést. Ezt önök így tudják - mi nem . Önök is tudják, hogy az Európai Unióban elfogadott gyakorlat a kárenyhítés, de kizárólag nemzeti forrásból. Erre az Európai Unió mezőgazdasági biztosa konkrét ígéretet tett. Természetesen támogatjuk a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer létrehozását, de az ezt a problémát nem kezeli. Önök hitelt kívánnak biztosítani a katasztrófa kezelésére. Ez jól hangzik a közvélemény számára, és a gazdák egy része mindaddig elhiszi, amíg be nem lép a bank ajtaján. Tisztelt Miniszter Úr! Ön pontosan tudja, hogy a bankok , ha nincs százszázalékos állami garancia, egyedi hitelbírálatot végeznek, és a megsemmisült termést a hitel fedezetéül természetesen nem lehet felajánlani. A hitelekhez csak tőkeerős, több lábon álló nagyvállalatok jutnak hozzá. A tiszta profilú gyümölcst ermelők többsége tönkremegy, magukra hagyják az őstermelőket, még a kárenyhítésből is kizárják a belterületen levő ültetvényeket. Kérdezem, tisztelt miniszter úr, hogy miért nem hajlandó a kormány a látszatintézkedések helyett konkrét érdemi intézkedésekre . Önök elhiszik, hogy az országosan több mint 100 milliárd forintos kár 68 milliárd forinttal és a többség számára elérhetetlen hitelekkel rendezhető? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Jakab k épviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Gráf miniszter úrnak. Öné a szó, miniszter úr. GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy először is meg kell értenünk, ha már egyszer beléptünk az Európai Unióba, az Európai Unió logikáját, mert különben mindig vesztesek leszünk minden kérdésben. Ez a logika pedig az, és önök is többször kérték, hogy nem termelői támogatást kap a magyar agrártermelő, hanem költségtérítést és gyakorlatilag egy jövedelemtámogatást. Most ezen logika alapján dolgozunk, akkor pedig azt mondják, hogy nem jó. Nem tudunk mást tenni. Mi az a költséglogika, és mi az a térítéslogika? Ez pedig az, hogy előző évben mennyit értékesített valaki gyümölcsből, ebben az évben mennyit értékesít, ha 10 millióért adott el a tavalyi évben, most 4 millióért, 6 millió a kára. Nem a lefagyott gyümölcsöt fizeti ki kilóra az Európai Unió, hanem azt, hogy mennyi jövedelemhátrány érte a termelőt.
