Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 19 (85. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
196 Tehát itt nekünk az idő még rövidebb, mint hogy arról beszélünk, hogy a külföldiek mikor jöh etnek be, mikor nem jöhetnek be. Nekünk már gondolni kell arra, hogy a jogi megfogalmazásunkban igazodjunk az európai uniós szabályozáshoz, és ezeket a köröket személyükben preferáljuk mind az elővásárlásnál, sőt bizonyos esetekben akár vételi joggal rende lkezők tekintetében is úgy, ami ezt a gazdálkodási struktúrát nem sérti és nem rogyasztja meg olyan tekintetben, hogy a korábbi bérlők esetleg kikerülnek, de komoly invesztíciót hajtottak végre a gazdálkodási egységben. Ezért én is azt mondom, hogy ezt a n yarat arra kellene fordítani, hogy ezt a két törvényt - ahogy még lehet - próbáljuk meg nemcsak módosításokkal, hanem esetleg a kormány egyetértésével bővíteni. A tegnap elfogadott Házszabálytól való eltérés lehetőséget nyújtott arra, hogy a módosító indít ványokat augusztus végéig lehessen beterjeszteni. Annak örültem volna istenigazából, ha le se zárjuk ma az általános vitát, hanem azt mondjuk, hogy barátaim, szeptemberben még nyugodtan folytathatjuk. Mert azzal, amit a termőföldről szóló törvény módosítás ánál a kormány hoz, nevezetesen, a földhasználati jognak a bejegyzése, nyilvántartása és ennek regisztrációja - ezen, most ezen megint vitatkozhatunk, hogy kell vagy nem kell, kell bizony, mert a támogatások kifizetésének alapfeltétele ennek a szabályozásn ak a megléte, a mostanihoz képest egyszerűbbé tétele, mert azért aki gazdálkodik, az tudja, hogy mennyi macerának vannak kitéve szerencsétlen földhasználók, másrészről meg nagyon fontos, hogy azok a jogi garanciák meglegyenek, amelyek ezt működtetik. De ne m nyúltunk hozzá nyilvánvalóan a földtörvény lelkéhez, mert valamennyi oldalnak a lelke az, hogy kié, hogyan fordul ez. Bagi képviselő úr említette, hogy országgyűlési határozatra lenne szükség. Van, a birtokpolitikai irányelveket elfogadtuk, sőt egész kon szenzussal fogadtuk el, csak amikor az alapján kellene megcsinálni ezeket a törvényeket, amiről helyesen szólt képviselőtársam, akkor jönnek elő ezek a nézetbeli különbségek kettőnk között, hogy ki melyik oldalról milyen jellegű tulajdonosi kört szeretne l átni. És itt a szétválasztásnál én meg azt mondom, jó, hogy a földvédelmet és a talajvédelmet kivettük, mert könnyebben tudunk azokkal a problémákkal foglalkozni, amire Örvendi képviselő úr is célzott. És egyébként nagyon helyesen olyan módosító indítványo kat jelzett már itt, mint az a 400 négyzetméter a tanyánál. Ezt én is ajánlanám átgondolásra, mert korábban a talajvédelemnél volt olyan, hogy tanya és a tanyához tartozó terület. És ez a 400 négyzetméter szerintem is kicsi, és nem nevesíti. Mondjuk, a 400 négyzetméter rendben van, de emeljük be azt, hogy amennyiben ez tanya, gazdasági épület, annak arányában egy maximum lehetőséget hozzunk be a törvénybe úgy, hogy az illető hatóság dönti majd el, hogy annak a gazdaságnak, amelynek a központját képezi ez az infrastruktúra, indokolte annyi négyzetméter vagy nem indokolt. És ha nem indokolt, akkor nyilván a különbözetre majd a földvédelmi járulékot ki kell fizetni, egyebekben meg nem. És arra is fölhívnám a figyelmet - államtitkár úr utalt rá egyébként , hog y most már a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mellett van a talajvédelmi bírságolás lehetősége is, amelynek a tételein persze nem szoktunk összeveszni, mert mind az ellenzék, mind a kormánypárt mindig azt szokta mondani, hogy a bírságok mértékét indokolt emelni, hogy a visszatartó erő is megjelenjen. Ezzel most sem lesz vita, még talán lehetne szigorítani. Nekem volt egy módosító indítványom ezelőtt hét évvel egy termőföldtörvénymódosításnál - most nem fogom benyújtani, mert eléggé keményen szól t, és nem is támogatta senki egyébként a Házban, egypár megrögzöttön kívül , ami azt mondta ki, hogy akit kétszer jogerősen földvédelmi bírsággal sújtanak, harmadik esetben kényszerárverésre lehessen vinni a földet. De még egyszer mondom, nem fogom benyúj tani ezt, mert azt mondták, hogy ez egy kommunista izé, pedig nehogy azt higgyék, mert Európában számos országban, például Németországban, Hollandiában van ilyen szabály, hogy aki a földdel szemben követ el vétséget, magyarul, azt a nemzeti kincset - mert ez az - nem rendeltetésszerűen használja, nemcsak magának okoz kárt, hanem annak a közösségnek, akár erdőről, akár bármilyen művelési ágról van szó, az egész közösségnek. Ezért ő nem jó gazda, nem rendes gazda. Nyilvánvalóan nem lehet azzal kezdeni, hogy e gyből elvesszük tőle, de azért ha már
