Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 19 (85. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
190 M egítélésem és emlékeim szerint érdemi egyeztetés nem történt az érintettekkel, szakmai szervezetekkel, civil szervezetekkel; nem történhetett, mert nem hiszem, hogy erre rábólintottak volna az érintettek, mert az ő bajukon ez nem segít. Ugyanazt a probléma halmazt továbbra is magában hordozza, mint ha nem változtatnánk ezen a törvényen. Nem értem továbbra sem, hogy mi akadályozza a kormányt, hogy egy mindenki által jól ismert problémakörre egy komplex, átfogó törvényjavaslattal álljon elő. Köszönöm szépen, a dilemmáinkat, kérdéseinket ennyiben kívántam összefoglalni. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A T/3094. számú előterjesztéssel kapcsolatos kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Örvendi László Józsefnek. ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A termőföld védelméről szóló T/3094. számú törvényjavaslat nem új törvényre tesz javaslatot, hanem tulajdonképpen az 1994. évi LV. törvény ből, azaz a termőföldről szóló törvényből az V. fejezet, a termőföld hasznosítása és védelme, valamint a VI. fejezet, a talajvédelmi részek kiemelése és önálló törvényben való benyújtása, kibővítve a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével és nyil vántartásával, valamint a földminősítés részével. Ilyenformán sok újat nem tartalmaz, viszont erősíti a pénzbehajtási folyamatot a különböző járulékok és bírságok kivetésének lehetőségével, szűkíti a járulékmentességet, és új pénzbeszedési elemként a földv édelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díjat is bevezeti. Azonban nézzük részletesebben! A javaslat 44. §ánál a földtörvény kimondja a földhasználati bejelentési kötelezettséget, de a SAPS igénybevétele során rendeletben került megfogalmazásra, hogy az i génybevétel bizonyításakor, tehát vita esetén a földhasználati bejelentés nem releváns. Ezt nagyon sokan mind a mai napig úgy értékelik, hogy akkor nincs is értelme, tehát ezt rendbe kell tenni. A földhasználati bejelentés elfogadása az MVH részéről fontos kérdés a gazdáknál. A más célú hasznosítás egyik elemeként szabályozásra kerül a külterületi földek belterületbe vonása. Ez az eljárás akkor is más célú hasznosításnak minősül, ha a belterületbe vonás után a mezőgazdasági művelést fenntartjá k. Ilyen kérelmet csak az önkormányzat terjeszthet elő, ami tekintettel arra, hogy földvédelmijárulékfizetési kötelezettséggel terhelt, még számos vitát okozhat a földtulajdonosok, az esetleges befektetni szándékozók és az önkormányzat között. A törvényja vaslat jó alkalmat nyújtott volna bizonyos fennálló, megoldatlan, az élet által diktált problémák kezelésére, illetve a jelenlegi szabályozásból adódó ügyeskedések megakadályozására. Ha például az időleges más célú hasznosítás nyomvonalas létesítményekkel valósul meg, a jogszabály intézkedik a járulékok és a bírság megfizetéséről, de nem foglalkozik a földet használó termelők kártalanításával. Természetesen lehet azt mondani, hogy ez a Ptk. hatáskörébe tartozik, azonban azt is tudjuk, hogy milyen nehezen tu dják a termelők ez alapján kárigényüket érvényesíteni. Nagyon sok visszaélés tapasztalható különböző illegális, de esetleg a legális bányászati tevékenység megvalósítása során is, ami nem csak a földvédelem témakörébe tartozik, de legtöbbször tulajdonhoz v aló jogot is korlátoz. A szolgalmi jog telepítésével kapcsolatos esetenkénti visszaélések megakadályozására is kellene szigorú szabályozást és szankciót bevezetni. Külön kitérek a termőföld más célú hasznosításának járulékmentességére. A javaslat 21. §a ( 3) bekezdésének k) pontjában külterületen maximum 400 négyzetméterre engedélyez járulékmentes egyéb célú igénybevételt. Jelenleg egyre nagyobb igény mutatkozik a gazdálkodók között tanya, gazdasági épület, birtokközpont létesítésére, ezzel szemben 400 négy zetméter térítésmentes kivonási lehetőséget kapnak. Ez egy 20szor 20 méteres terület, a belterületeken nagyobb telkekre lehet építeni. Át kell gondolni a helyzetet, ugyanis az önkormányzatok egyre szigorúbb állattartási rendeletekkel kiszorítják az állatt artást a belterületekről, de kint meg hátráltatjuk a birtokközpontok, tanyák létesítését, így nem adunk lehetőséget a fennen hangoztatott kormányzati programnak az
